A beteg befekszik a műtétre, és csak később jön rá, hogy a sebész valamelyik műtéti eszköze – egy kendő, egy tű, vagy valamilyen szerszám – a testében maradt. A szakértők szeretnék felhívni a figyelmet a kórházi biztonsági előírások szigorításának fontosságára, annak érdekében, hogy a hasonló esetek egyre ritkábban fordulhassanak elő.
műhiba
Megsérült a lába, kivették a tüdejét
A svéd Thorbjorn Johansson lábsérüléssel került kórházba, ám miután véletlenül összekeverték a leleteit máséval, részben eltávolították a tüdejét. A 64 éves férfit a Karolinska Egyetemi Kórházban kezelték.A kórház azóta változtatott a leletkezelési gyakorlaton, és megrovásban részesült az illetékes szerv részéről.
Fizetett szövődmények
Amerikai egészségbiztosítási szakemberek készítettek egy listát azokról az orvosi műhibákról, amelyek előfordulása esetén nem hajlandók megtéríteni a betegek kórházi költségeit. Mi a helyzet itthon? Mit fizet a biztosító, mit nem? Az OEP képviselője válaszol.
Orvosi műhibák, rossz diagnózisok
Egy amerikai felmérés szerint az orvosok gyakran túl későn vagy egyáltalán nem végeznek el olyan vizsgálatokat, amelyek szükségesek a helyes diagnózis felállításához. A leggyakoribb betegség, ahol diagnosztikai vétség vagy késedelem történt, a rák volt.
Fizika a rákgyógyászatban: onkotermia
Az onkotermia, vagy szakszerűbben az EHY-2000 készüléket alkalmazó loko-regionális mély hipertermia, gyorsan fejlődő kiegészítő kezelési eljárás; a tumoros megbetegedések gyógykezelésére alkalmazzák. Dr. Szász András professzorral Hajduné Fábián Julianna beszélgetett.
Szendi Gábor: A sómítosz
Az orvostudomány telis-tele van mítoszokkal. Talán az egyik legnagyobb mítosz, amiben hisznek, hogy az orvoslás tudomány. Nemrég a British Medical Journal tudományos szerkesztői összeállították ajánlásaikat korunk 60 „legnépszerűbb” betegségéről, és ebben azt állították, hogy a legtöbb esetben a „nem kezelés” a legjobb kezelés. Más elemzések arra mutattak rá, hogy korábban hatásosnak vélt kezelések ma már bizonyítottan hatástalanok, de amíg hatásosnak vélték őket, addig működtek. Számos placeboműtétet kreált az orvostudomány története, amikor téves feltevésekre alapozott műtéti technikákkal egészen addig sikeres gyógyulásokat lehetett elérni, amíg ki nem derült, hogy az egész csak tévedés.
Nem bizonyított az antidepresszánsok hatásossága
Az angol független kormányzati intézmény, a NICE nemrég megjelent kezelési irányelvei szerint az enyhe és közepes depresszióban az antidepresszánsok hatásossága nem bizonyított. A NICE kezelési irányelveiben azonban az szerepel, hogy a súlyos és igen súlyos depresszióban e szerek mégis hatásosak. Valójában – írják a szerzők a világ egyik legrangosabb szaklapjában, a British Medical Journalban – a szelektív szerotoninvisszavétel-gátló gyógyszerek (az SSRI-k) hatástalanok a depresszió kezelésében. Ezért újra kell tárgyalni a jelenleg érvényben levő kezelési ajánlásokat, melyek az SSRI-ket tekintik elsőnek választandó kezelésnek a depresszió minden fajtájában.
Orvosi tévedés minden tizedik kórházban ápoltnál
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy amerikai szakértői csoportot kért fel az orvosi műhibák számának mérséklésére irányuló nemzetközi erőfeszítések összehangolására. Jelenleg a WHO adatai szerint minden tizedik, kórházban ápolt beteget súlyosan károsítanak az orvosok által elkövetett hibák és tévedések. Ami az amerikai adatokat illeti, a tekintélyes Institute of Medicine 1999-ben kelt jelentése szerint évente 44-98 ezer amerikai hal meg a kórházakban orvosi tévedések következtében – és ez azt jelenti, hogy több, mint a mellrákban vagy a közúti balesetek következtében elhunyt ember.
A gyógyszerkutatás rejtett oldala
A gyógyszergyárak jelentős mértékben ellenőrzik a kutatásokat, és a tudományos közlemények tartalmára is erős befolyásuk van. Ez derül ki a New England Journal of Medicine című tekintélyes orvosi szakfolyóirat 2005. májusi számából. Michelle Mello harvardi kutató vezetésével 122 orvosegyetemnél vizsgálták meg a kutatások és a szponzoráló gyógyszergyárak közötti kapcsolatot, és 15 oktatási intézmény kivételével mindenhonnan értékelhető válaszokat kaptak.
Minden harmadik rákbeteg bízik az alternatív gyógymódokban
Európában a rákbetegek egyharmada alternatív vagy kiegészítő terápiát alkalmaz a gyógyulás reményében. Erről számolt be az Annals of Oncology című szakfolyóirat. A leggyakrabban gyógynövényeket használnak, ezeket követi a homeopátia, a vitamin- és ásványianyag-alapú táplálékkiegészítők szedése, végül a spirituális terápiák. Mindezek alapján a tanulmány szerzői javasolják, hogy a komplementer és alternatív gyógymódokat építsék be az Európai Unió által elismert és szabályozott rákterápiák közé.