Jó ideje folynak viták és találgatások arról, milyen zsiradékot érdemes elfogyasztani, mi tesz jót a szervezetnek, és mi a környezetbarát. Melyiket válasszuk? A divatos pálmaolajat, pálmazsírt vagy kókuszzsírt, az állati zsírokat, vajat, vagy a margarinokat, különféle növényi olajokat? Nézzük meg, amit ezekről a zsírokról és olajokról tudni lehet.
növényi olajok
Némelyik növényi olaj növeli a szívbetegség kockázatát
Egyes olajok egyáltalán nem olyan egészséges, mint hinnénk. A Health Canada ezért azt javasolja, hogy egyes növényi olajok címkéjéről le kell venni a „koleszterincsökkentő” feliratot. E szervezet szorgalmazta korábban, hogy az olajok címkéjén szerepeljen a reklámszöveget: a koleszterinszint csökkentésével csökkenti a szívbetegség kockázatát.
Tényleg jót tesz a növényi olaj
Egy tipikus amerikai körülbelül három evőkanálnyi növényi olajat fogyaszt naponta. A növényi olajok, köztük a szója-, a kukorica- és a repceolaj, gazdag kalóriaforrásnak számítanak, és nagy mennyiségű linolénsavat, egy fontos esszenciális zsírsavat is tartalmaznak. A kutatók már az 1970-es évek óta tudják, hogy a linolénsav csökkenti a koleszterin vérszintjét, és fogyasztása segít a szívbetegség kockázatának csökkentésében. Egyes szakértők azonban nemrég felvetették, hogy az amerikaiak talán túlzásba viszik a jótékony zsírsav fogyasztását.
Mi az igazság a pálma- és más olajokról? (2.)
Egyedül az extraszűz, a szűz és a hidegen sajtolt olajok mentesek a transz-zsírsavaktól. Válasszunk hát olíva-, kendermag- vagy szőlőmag olajat, és figyeljük a címkéket! Kerüljük azt ez ételt, amelyen a „hidrogénezett” szót látjuk!
Mi az igazság a pálma- és más olajokról? (1.)
Valóban egészséges-e a mind divatosabbá váló pálma- és kókuszolaj? Miért nem tesszük jól, ha napraforgóból készült olajjal főzünk? Naponta felmerülő kérdések és megdöbbentő válaszok tanácsadó-szerzőnk tollából.