A zöldborsó, a szójabab, a kukorica és a kéksajt segít a betegségek megelőzésében. A spermidin nevű hatóanyagban gazdag összetevők védhetnek a Parkinson- és az Alzheimer-kór, továbbá bizonyos rákfajták ellen. Olyan összetevőt fedeztek fel ezekben az ételekben, amelyek visszaforgatják az idő kerekét a szervezetben, mintegy megfiatalítva azt.
Parkinson
Stroke-kezelés: egyenlőtlen feltételek
A neurológiai betegségek általában a ritkábban előforduló rendellenességek közé tartoznak, így viszonylag kevés embert érintenek, ám aki valamely ilyen jellegű betegségben szenved, annak nagyon fontos, hogy korszerű kezelést, gyógyszereket kapjon.
Műtét is segíthet a Parkinson-kór kezelésében
A Parkinson-kór neurológiai betegség; leggyakrabban a 65 éven felülieket támadja meg. Kiváltó oka ma még ismeretlen, gyógyítani nem lehet, ám modern gyógyszerekkel és végső esetben műtéttel a tünetek kiválóan enyhíthetők. A betegség a lakosság egy százalékát érinti.
A „rossz” koleszterin véd a Parkinson-kór ellen?
Azok az emberek, akiknek alacsonyabb a vérében az úgynevezett „rossz” vagy LDL-koleszterin szintje, gyakrabban betegednek meg Parkinson-kórban. Erre a következtetésre jutottak az észak-karolinai egyetem kutatói, számolt be róla a Chemistry & Industry című szakfolyóirat.
Halott sejtekből élő szövet?
Az Alzheimer- és a Parkinson-kórral küzdő betegek kezelésében új távlatokat nyithat, hogy egy brit laborban sikerült halott embriókból eltávolított sejteket átültetni és belőlük élő szövetet létrehozni. Persze etikai problémákat is felvetnek ezek a fejlemények.
Veszélyes képernyők
A képernyőn végigszáguldó pulzáló elektromágneses sugárzás rövid távon felborítja az élő sejtek egyensúlyát. Káros hatása a képernyő teljes körzetében mérhető, különösen a képcső előtti és mögötti 110 fokos zónában. Egy svájci kutatót kérdeztünk meg erről.
Vízimajom
Az ember evolúciójáról tanított nézetek több sebből véreznek, írja Szendi Gábor, aki cikkében összefoglalta az előtörténetünk homályos pontjait sokkal jobban megvilágító „vízimajom” elméletet. Bár első hallásra meghökkentőnek hangzik, sok tényező arra mutat, hogy az ember eredendően vízi élőlény volt.
TGN1412
A történteket „az eddig ismert legsúlyosabb gyógyszerkutatási balesetnek” minősítette a szakma és a sajtó. A leukémia, a szklerózis multiplex és a reumás ízületi gyulladás kezelésére kifejlesztett, TGN1412 kódnévvel ellátott új gyógyszer első humán kipróbálásakor, márciusban egyszerre hat önként jelentkező, egészséges fiatal férfi vált áldozattá egy londoni kórházban. A hat fiatalember a kísérleti szer beadását követően szinte azonnal erős fájdalmaktól kínlódva elveszítette eszméletét, egyszerre lépett fel náluk szív-, vese- és tüdőelégtelenség. Az intenzív osztályra kerültek, és az orvosok napokon át keményen küzdöttek életük megmentéséért.
Miért több a férfi a kábítószer rabjai között?
Az amfetaminok háromszor erősebben hatnak a férfiakra, mint a nőkre. Erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók, miután olyan önkéntesek viselkedését tanulmányozták, akik amfetamin típusú stimulátorokat szedtek. A vizsgálatot a Johns Hopkins Egyetemen, Baltimore-ban végezték – azt követően, hogy egereknél korábban már kimutatták: azonos dózisú dopamin különböző mértékben hat a hím és a nőstény állatokra.
Az emlékezőképességet is javítja a folsavadagolás
Holland kutatók szerint a nagy dózisban adagolt folsav javítja a memóriát. Erről a vitaminról eddig is tudtuk, hogy számos egészségvédő hatása van – többek között terhes anyáknak érdemes szedniük a baba születési rendellenességeinek megelőzésére, illetve hasznos a szívbetegség és a szélütés elkerülésére is. A mostani kutatás azonban először támasztja alá konkrét adatokkal azt, hogy valamelyik vitamin javítja az emlékezőképességet.