Vergilius ezt írja Georgica című könyvének negyedik kötetében: „Nárcisz mézharmatot és fakéreg ragasztóanyagot helyeztek el a méhsejtek számára.” A ragasztóanyaga gyanta, amelyet a méhek a fák rügyeiből állítanak elő. Mint az emberi kézművesek, úgy használják ezt a méhek a fugák és rések lefedésére, hogy a baktériumok ne pusztíthassák el az ivadékokat.