A labda, amelyet naponta tíz percig kell nyomogatni, a magas vérnyomás elleni küzdelem hatékony, új eszköze lehet. A számítógépesített stresszlabda a vérnyomást és a pulzust szabályozó idegrendszeri terület aktivitását serkenti. Ez a terület, a paraszimpatikus idegrendszer felelős a vérnyomás csökkentéséért pihenés közben és nyugalmi helyzetben. Ez ellensúlyozza a szimpatikus idegrendszert, amely stressz és veszély esetén megnöveli a vérnyomást és pulzusszámot.
stressz
Mérlegen a kövérség
A stressz hízáshoz vezet, a kövérség pedig újabb stresszforrás. Új kutatás foglalkozott ezzel az ördögi körrel. Az étrend és a mozgásszegény életmód önmagukban nem magyarázzák, miért öltött járványos méreteket az elhízás. A norvég Stavangeri Egyetem humán biológusa, Brynjar Foss szerint a stressz a sok közrejátszó tényező egyike.
Pszichénkre is előnyösen hat a szex
Sokan tudják, milyen fantasztikus fizikai hatásai lehetnek a szexnek, azt azonban csak kevesen, hogyan befolyásolja a mentális egészségünket. Limor Blockman szexuális és házassági tanácsadó azt állítja, hogy a szex erős stresszoldó hatással jár. „Az orgazmushoz érve testileg és lelkileg egyaránt megnyílunk egy folyamatos boldogság ciklus felé” – állítja a szakértő. „A stresszoldásra szolgáló szex gondolata azonnal megszünteti a frusztrációt, és lehetővé teszi, hogy a csúcspont a jó öreg boldogság hatalmas, megerősítő adagjában részesítsen bennünket.”
A stressz testi jelei
Nem csak az ingerlékenység vagy az idegesség jelzi, hogy stresszesek vagyunk, hanem bizony a szervezetünk is. Figyeljünk a jelekre, hogy időben megelőzhessük a nagyobb bajt, hiszen a tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.
Gyógyszermentesen feszültségeink ellen
Stressz, szorongás, depresszió, izzadt tenyér, zakatoló szív, álmatlanság… Manapság már a csapból is a stressz folyik. Akit nem érint (s bizony ilyen ember igen kevés van), annak már-már unalmas lehet. Akit érint, annak megkeseríti az életét. Hosszú távon pedig, mint egy ördögi kör, egyre rosszabb helyzetbe kerül a megtépázott lélek és az általa megbetegített test.
Az anya stressze befolyásolja a magzatot
Ha egy várandós nőt a terhesség alatt erős stressz ér, az nagy valószínűséggel kihat majd a baba genetikai állományára is. Azt eddig is minden kismama tudta, hogy a terhesség alatti stressz hatással lehet a megszületendő gyermek életére, viselkedésére, fejlődésére. A legújabb kutatások szerint, ha egy várandós nőt erőszak ér a terhesség kilenc hónapja alatt, az azzal járó nagyfokú érzelmi megrázkódtatás és stressz a kicsi pszichés fejlődését, génállományát is nagyban befolyásolja.
Stresszel csökkentsük a szorongást?
Nem tévedés, a stressz azért kell, hogy csökkentse a szorongást. A stressz és a szorongás különböznek egymástól, bár gyakran összekeverik a kettőt. A stressz jó, amennyiben a nyomás szinonimájaként használják. A nyomás egyfajta motiváló erő, ha hiányzik, aligha képes az ember bármit elintézni. Nyilván az sem jó, ha túl sok van belőle, de ha túl kevés, akkor lehet, hogy a feladatok megkezdését is gátolja.
Hogyan tud megbirkózni az agy a stresszel?
A stressz életünk tartozéka. Hogyan birkózik meg az agy a túl sok stresszel, hogy ne alakuljanak ki a stresszel kapcsolatos pszichiátriai betegségek? Ennek néztek utána az University of Leicester tudósai. Dr. Robert Pawlak sejtfiziológus azt mondja: A mindennapi stressz átformálja az agyat, az idegsejtek megváltoztatják alakjukat, más a sejtekkel való kapcsolatok száma és más a kommunikációjuk a többi neuronnal.
A szoptató anyák bátrabbak
Az anyatejes táplálás bátrabbá teheti a kismamákat, mint a tápszeres etetés. Sokkal agresszívebben védik csecsemőjüket, de ha méregbe is gurulnak, alacsonyabb marad a vérnyomásuk, mint más nőknek. Ebből tisztán látszik, hogy a szoptatás segít csökkenteni a tipikus stresszreakciókat. A kutatás eredményeiről a Psychological Science szeptemberi kiadása számolt be.
A szülők stressze beíródik a gyerekbe
A kanadai Brit Columbia Egyetem kutatói fedezték fel egy alapos, hosszú távú vizsgálat során, hogy az a stressz, amit a szülőnek kell elviselnie a gyerek csecsemő, illetve kisgyermekkora idején, beíródik a gyermek génjeibe. A hatás egészen a gyerek kamaszkoráig tart, de akár egész életén át is éreztetheti hatását a génkifejeződéseken* keresztül.