A világ minden részén szívrohamon átesett betegek százezrei remélhetnek javulást egy jelenleg még tesztelési fázisban levő szén-dioxid terápiától – de először is az ausztrál Victoria tartományban található Austin Korház páciensei, akiknél folyamatban van az első klinikai teszt az agykárosodás minimalizálására, és a túlélési ráták növelésére.
szívroham
Reggelizni vagy nem reggelizni?
A Harvard Egyetem Közegészségügyi Iskola szakemberei szerint a reggeli kihagyása nagy terhet ró a szervezetre, megnöveli az elhízás és a cukorbetegség kockázatát, férfiaknál pedig akár 27 százalékkal is megemelheti a szívroham vagy a szívbetegség előfordulásának esélyét. De vajon tényleg ilyen fontos dolog volna a reggeli vagy a szakemberek csak túlreagálják?
Beszélni kell a szívroham utáni szexről
A szívrohamot túlélők közül sokan kimondatlan szorongással küzdenek a szexuális élethez való visszatérést illetően. Kardiológus szakértők azt javasolják, hogy az orvosok segítsék elő a témával kapcsolatos beszélgetést az érintett betegekkel. A javaslatot az Amerikai Szív Társaság és az Európai Kardiológiai Szövetség közös közleményeként publikálták.
Csökkenthetik a szívroham kockázatát a bogyós gyümölcsök
Egy nagyszabású, friss kutatás szerint heti legalább három adag fekete áfonya és földieper fogyasztásával nőkben csökkenthető a szívroham kockázata. A Circulation januári számában közzétett kutatás során az amerikai Ápolónők II. Egészségtanulmányában részt vevő középkorú nők adatait elemezték. A nők 18 évig négyévente kérdőívet töltöttek ki étrendjükről, a kutatási időszakban 405 nő kapott szívrohamot.
Milliók életét mentheti meg a paradicsompirula
Senki nem szeretne napi három kiló paradicsomot elfogyasztani, akármennyire egészséges is. De mi lenne, ha a zöldség héjában található jótékony hatóanyagokat egyetlen pirulába zárnánk, és így mindenki élvezhetné a paradicsom egészségvédő hatásait? A szívroham és agyvérzés megelőzésére alkalmazható, jelenleg tesztelés alatt álló étrend-kiegészítő, az Ateronon segítségével mindez hamarosan elérhetővé válhat.
Ugyanolyan rosszat tesz a szívnek a stressz, mint a napi öt szál cigaretta
Sokat stresszelsz? Ha igen, sokkal nagyobb az esélyed a korai halálra. A legújabb kutatás azt mutatja, hogy azokra, akik szoronganak és stresszelnek, a szívroham 27 százalékkal magasabb kockázata leselkedik. A kutatók hat korábbi tanulmányt elemeztek, amelyekben a résztvevőket az általuk érzékelt stressz-szintről kérdezték. A csoportokat magas és alacsony stressz pontszám szerint csoportokra osztották, majd 14 évig nyomon követték őket, és figyelték a szívrohamok előfordulását.
Szívünknek a legszebb ajándék a lazítás
Szakértők szerint az ünnepekkel együtt járó stressz növelheti a szívbetegségek, többek között a szívroham kialakulási esélyeit. „A stressz különböző formái – érzelmi, pénzügyi, pszichikai – hatalmas terhet jelenthetnek a szívnek azokban a percekben, amikor az embernek amúgy jól kéne éreznie magát a szerettei körében” – nyilatkozta Dr. Nasser Lakkis kardiológus.
Csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát a meditáció
A meditáció segít csökkenteni a szívroham és az agyi érkatasztrófa kockázatát. A legújabb kutatásból az derült ki, hogy a Beatles által a hippi-korszakban népszerűsített transzcendentális meditáció felére csökkentheti a szívroham valószínűségét. Az egy hang ismétlését, vagyis mantrázást alkalmazó meditációs módszer bizonyítottan csökkenti a szívroham és az agyérgörcs eredetű halálozás arányát.
Növelheti a szívroham és az agyérgörcs kockázatát az álmatlanság
Tajvani kutatók azt állítják, hogy az álmatlanságban szenvedő emberekre a jó alvókhoz képest a szívroham és az agyérgörcs kétszer magasabb kockázata leselkedhet. Régóta tudjuk, hogy az alvás és az egészség összefügg egymással. Számos kutatás kimutatta, hogy az alvászavarok olyan testi és lelki rendellenességek kialakulásához járulhatnak hozzá illetve okozhatnak, mint például az elhízás, a depresszió, a magas vérnyomás, vagy akár memóriazavarok.
A szélsőséges hőmérséklettel együtt nő a szív eredetű halálozás gyakorisága
Egy új ausztrál kutatásból az derül ki, hogy a szélsőséges hideg és meleg időszakokban nő a szívbetegség eredetű korai halálozás kockázata. A Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes szeptemberi számában megjelent tanulmány szerint a kánikulai és a fagyos időszakokban magasabb a szívbetegséggel összefüggő halálozás gyakorisága. A kutatás vezetője, Cunrui Huang, a brisbane-i Queensland Műszaki Egyetem orvosi karának munkatársa szerint az elhízás terjedését és az éghajlatváltozást figyelembe véve az eredmény fokozott jelentőséggel bír.