Rosie O’Donnell, amerikai komikus színésznő nemrégiben szívrohamon esett át, ám tünetei nem a megszokottak voltak, így csak a szerencsén múlott, hogy időben kórházba ért. A televíziós személyiség egy igen testes nőnek segített kiszállni az autójából, majd otthonába érve szúrást és fájdalmat érzett a karjaiban és mellkasában. Nem sokkal ezután émelyegni kezdett, bőre pedig nyirkossá, hideggé vált.
szívroham
Nemdohányzó munkahely – kevesebb szívroham
Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség éves konferenciáján elhangzott előadás újabb bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a passzív dohányzás is öl, ezért a füst a munkahelyről való kitiltása életeket is menthet. A Mayo Klinika kutatói rámutattak arra, hogy miután a minnesotai Olmsted megye intézményeit füstmentessé alakították, felére csökkent a térségben a szívroham és egyéb hirtelen szívhalálos esetek száma.
Súlyosbítja a szívrohamot a folyamatos nitroglicerin-adagolás
Az órákon át, folyamatosan adagolt, szívgyógyszerként alkalmazott nitroglicerin éppen ellentétes hatást válthat ki, és súlyosabbá teheti a későbbi szívrohamot, derült ki a Stanford Egyetem kutató által végzett tanulmányból, amelynek részleteit a Science Translational Medicine című tudományos folyóirat legutóbbi számában publikálták.
Növelheti a szívrohamra való hajlamot a benzingőz
A legújabb kutatások szerint a kipufogógáz legalább olyan rosszat tesz a szívnek, mint a tüdőnek, mivel az üzemanyag égésekor keletkező apró részecskék károsíthatják a véredényeket és növelhetik a vérrögök képződését az artériákban, ami hosszú távon szívroham és agyvérzés kialakulásához vezethet.
Szívroham után a dohányzás újrakezdése növeli a halálozás kockázatát
Szívroham után a dohányzásról való leszokás bármilyen gyógyszernél nagyobb előnyökkel jár a betegek számára, de olasz kutatók szerint ezzel szemben ha a kórház elhagyása után újra kezdik a dohányzást, ugyanezek a betegek a halálozás ötször nagyobb kockázatának lehetnek kitéve.
A lányok édesanyjuk egészségi állapotát öröklik?
A University of London rákkutató intézetének kutatói kimutatták, hogy egy lány esetében a menstruáció kezdetét főként az határozza meg, mikor kezdett menstruálni édesanyja. Korábban azt gondolták, hogy az étrend, különösen a sok hús fogyasztása nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.