Jó ideje folynak viták és találgatások arról, milyen zsiradékot érdemes elfogyasztani, mi tesz jót a szervezetnek, és mi a környezetbarát. Melyiket válasszuk? A divatos pálmaolajat, pálmazsírt vagy kókuszzsírt, az állati zsírokat, vajat, vagy a margarinokat, különféle növényi olajokat? Nézzük meg, amit ezekről a zsírokról és olajokról tudni lehet.
vaj
A jó minőségű zsírok – vaj, tejszín – rehabilitálása
Vajon érvényes-e az a feltevés, ami fél évszázadon át uralta a táplálkozástudományt: az tudniillik, hogy a táplálékban levő zsír – és különösképpen a telített zsír – egészségtelen volna. A kutatók meglepően hasonlónak találták a táplálék hatását akár alacsonyan feldolgozott szénhidrátról, akár zsírokról volt szó. Fontos, hogy a táplálék jó minőségű legyen.
Nem veszélyes a vajfogyasztás?
Évek óta megy a huzavona a vaj és a margarin fogyasztásáról. Az újabb vélemény: a vajfogyasztás csak kis mértékben van negatív hatással a várható élettartamra, a szív és az érrendszer egészségét sem rontja, viszont védelmet nyújthat a diabétesz ellen. A telített zsírokat sem lehet egy kalap alá venni, bizonyos tulajdonságaik kimondottan hasznosak lehetnek.
Ghí, a gyógyító ayurvédikus vajzsír
A ghínek különleges szerepe van az ayurvédikus gyógyászatban. Gyógyszer és élelmiszer, az indiai és a pakisztáni konyha alapvető tartozéka. Az ayurvédában, India több mint ötezer éves természetes gyógyító rendszerében a ghí nagy jelentőségű, valóságos életelixír. Milyen hatása van a ghínek az egészségre, egészségesebb-e a vajnál, hogyan készíthet ghít?
A vaj rehabilitálása
A vaj mellőzésére figyelmeztető 80-as évekbeli irányelveket nem kellett volna bevezetni, mert nem támasztották alá kísérleti bizonyítékok – mondják ma a szakértők. Jöttek a zsírszegény vajak és a koleszterincsökkentő termékek, a vásárlók pedig kerülték a sajtokat, a tejet és a tejszínt, és növelték a szénhidrátbevitelüket – következett az elhízásjárvány.