A varjútövis erős hatása miatt inkább nevezhető béltisztítónak, mint hashajtónak. A 13. században lett népszerű, erős hashajtóként széles körben használták, mert úgy hitték, hogy a betegségek gyógyításának a kulcsa a test „káros testnedvektől” való megszabadításában rejlik. Antrakinon vegyületei a legtöbb ember számára túl drámai purgatív hatásúak.