Az ember nem is gondolná, mi minden kell ahhoz, hogy a terhes nőknél ne alakuljanak ki az úgynevezett hiánybetegségek, illetve -tünetek. Sokan valóságos sorscsapásnak tekintik az ilyenkor tipikusan jelentkező vérszegénységet, csontritkulást, az ödémás jelenségeket, a fáradtságot. Ebből következően az érintett kismamák úgy vélik, hogy az említett tünetek elkerülhetetlenek, és legfeljebb az jut eszükbe, hogy célszerű lenne növelniük a vitaminbevitelt, például egy jól megválasztott magzatvédő multivitamin formájában. Pedig érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az említett jelenségek szinte egy időben lépnek fel. Milyen folyamatok állhatnak valójában a háttérben?

Napjainkban már tudományosan bizonyított ténynek számít, hogy a nyugati táplálkozású emberek gyakorlatilag rézhiányossá váltak. A vegetáriánusokra ez kevésbé igaz, mert náluk a növények révén több réz kerül be a szervezetbe, illetőleg egy másik folyamat is ebben az irányban hat. Aki ugyanis sok növényt eszik, annak kisebb a fehérjeterhelése, mint annak, aki állati fehérjékkel táplálkozik. Az utóbbiaknál visszaszorul a nyomelemek felszívódása.

A másik igen érdekes dolog a terhességgel, illetve a magzati korral kapcsolatos. Az emberi szervezet testsúlykilogrammonként általában 1–1,5 mg rezet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben mintegy 70–100 mg réz van, terhesség alatt azonban ez a mennyiség a duplájára, sőt a két és félszeresére is megnő. Ha ez a rézszintemelkedés nem következik be a terhesség alatt, akkor jelentkeznek a rézhiány következményei. A réznek főleg a terhesség második felében van nagy szerepe, mert az agy felépítéséhez a magzat igen sok rezet vesz fel, s közben létrejöhet az anya szervezetében a rézhiány.

A legújabb vizsgálatok – amelyek nagy része a University of Michigan Medical School kutatóinak eredménye – nagyon érdekes összefüggéseket mutatnak a terhesség idejére és a születés utáni időszakra vonatkozóan. Ennek lényege, hogy áldott állapotban és főleg a terhesség második részében, ha van kellő utánpótlás, akkor a női szervezet réztartalma a korábbi két és félszeresére emelkedik. Természetesen ez a változás nem következik be akkor, ha a nő rézhiányos környezetben él, illetve ilyen táplálkozást folytat. Nem véletlen, hogy ha a szervezetben nem következik be az ideális rézmennyiség-változás, akkor megjelennek a rézhiányra jellemző tünetek, betegségek. A rézhiánynak szerepe van az ilyenkor tipikusan jelentkező tüneteknél, mint amilyen a vérszegénység, a csontritkulás, az ödémás jelenségek, a fáradtság. Különösen elgondolkodtató, hogy az említett jelenségek szinte egy időben lépnek fel. Véleményem szerint, ha több betegség is jelentkezik egy időben, és ezek összefüggnek a rézhiánnyal, akkor a terhességi problémák orvoslásakor feltétlenül számításba kellene vennünk a rézhiány megszüntetését is.

Az állatkísérletek egyértelműen bizonyították, hogy már enyhe rézhiány esetén is koraszülés és fejletlenebb utód születik. Terhes anyáknak adott ásványi és nyomelemekből készült, kellő mennyiségű rezet tartalmazó preparátumok jelentősen csökkentették a születési rendellenességeket.

A vérszegénységről külön is érdemes szólni, hiszen a réz segíti elő a vas beépülését a hemoglobinba. A túlzott vasbevitel viszont kiszorítja a szervezetből a rezet. Ha vérszegénység esetén a vas adagolása nem segít, akkor feltétlenül érdemes megvizsgálni, hogy a rézhiány vagy valami más tényező gátolja-e a vas beépülését.

Megemlítek egy további érdekességet. Megfigyelték, hogy ha egy csecsemő sokáig anyatejen fejlődik, annak az immunrendszere általában sokkal jobb, mint azé a kisbabáé, akit hamar elválasztanak. Az anyatej réztartalma két és félszeres a tehéntejhez képest!

A csecsemők rézhiánya több tünetet is eredményez. Egyértelműen vérszegénységhez vezet, ami nem reagál a vasszint növelésére. Csont abnormitások is gyakoriak, csontritkulás, törések fordulnak elő. Következmény lehet a növekedés nélküli testsúlygyarapodás. A fehérvérsejtek neutrofil száma csökken, ami az immunrendszer gyengesége miatt növekvő fertőzésveszélyhez vezet.

Természetesen a csecsemőkori rézbevitelben mutatkozó különbség csak az egyik tényező, ami az immunrendszerben kialakuló különbségért felelős lehet. Itt valószínűleg annak is szerepe van, hogy a tehéntej fehérjetartalma viszont közel háromszorosa az anyatejének, ami túlterheli fehérjével a fejlődő szervezetet.

Meg kell jegyezni, hogy a rézhiány miatt bekövetkező csecsemőkori károsodások a fejlődés későbbi időszakában már nehezen vagy egyáltalán nem korrigálhatók.

Jó tudni, hogy a rézpótlás kényelmes és biztonságos módjának számít a bőrön át történő bevitel. Ez könnyen megvalósítható a rézszálas textíliából készült termékek viselésével.

(Kapcsolatfelvétel a cikk szerzőjével, tel.: 246-6921)

Dr. Lóránth József
Natúrsziget