Egy mérsékelten emelkedett vérsejtsüllyedési reakció tisztázása egyenlő a tű keresésével a szénakazalban. Az akut betegségek diagnosztikájában a vérsejtsüllyedés túlhaladott. Van-e még létjogosultsága a jó öreg vérsejtsüllyedésnek? A vérsejtsüllyedési reakció a nagy molekulájú fehérjék, mint a fibrinogén és az immunglobulin plazmakoncentrációját tükrözi. Ezek elősegítik az eritrociták hajlamát az összetapadásra és a csőben a süllyedésre. Ennyiben a vérsejtsüllyedés jól mutatja a szervezet akut fázisú válaszát a gyulladásos folyamatokra. Nem különösebben gyorsan, csak kb. 48 óra után.

A CRP gyulladásnál sokkal gyorsabb

Ezzel szemben a C-reaktív protein (CRP) már órákon belül kúszik, ha a szervezetben gyulladás van, és a lohadás után ismét gyorsan süllyed, 7 helyett 2 napon belül. Így a CRP például segít megítélni, hogy hatott-e az antibiotikum-terápia, mert akkor az érték 48 órán belül megfeleződhet. Az akut diagnosztikában tehát a vérsejtsüllyedés elveszíti a versenyt a CRP-vel szemben.

Csak a masszívan emelkedett értékek tisztáznak

A süllyedés specifikussága sincs messze ettől. Különleges problémát okoz a mérsékelten súlyos vérsejtsüllyedés. Ez a múltban számtalan esetben vezetett parttalan, kevéssé eredményes tisztázásokhoz – írja egy tanulmányban H. Reinhart svájci professzor a churi kantoni kórházból. Más a helyzet az erősen emelkedett értékeknél (80-100 mm/h). Ezek, a dialízisbetegek kivételével, „mindig egy alapul szolgáló betegség kifejezéseként szolgálnak, amelyet meg kell keresni–.

Fordítva azonban, egy normális vérsejtsüllyedési érték nem elég ahhoz, hogy valakit egészségesnek nyilvánítsunk. Túl sok befolyásoló tényező van, amely az eritrociták süllyedését fékezi, mint például a poliglobalia vagy a masszív leukocitózis. A vérsejtsüllyedés ezzel nem valós szűrési teszt az aszimptomatikus betegekre, és a professzor szerint sem bevezető rutinként, sem vizsgálati paraméterként nem kellene használni.

Egészségesek vizsgálatára nem alkalmas

Mégis, a napi gyakorlatban a kedvező költségű tesztnek bizonyos betegségeknél, mint eddig is, nagy jelentősége van. Így sarokpillért jelent egy polimialgia reumatica, illetve arteriás temporalis diagnózisában. Ugyanez vonatkozik a multiplex mielomára, aminél az IgG- és az IgA paraproteinek az értéket lényegesen emelik. Továbbá a vérsejtsüllyedés értékes lefolyási paraméter krónikus gyulladásos betegségeknél. Akár arra is alkalmas, hogy polimialgia reumaticanál, illetve arteritis temporalisnál a szteroidterápiát szabályozza.

A lupus erithematodesnél a vérsejtsüllyedés alkalmas indikátor a betegség aktivitására, mialatt a CRP normális lehet. Végül is a süllyedés segít megbecsülni a betegség prognózisát. Egy morbus Hodgkin előbb eredményes terápiája utáni fokozódás figyelmeztet a korai recidíva előtt. A magas értékek az újonnan diagnosztizált prosztata- vagy vesesejtráknál rövidebb túléléshez kapcsolódnak. A nem rosszindulatú betegségeknél is, mint az ischemiás stroke, az emelkedett süllyedés az akut fázisban rossz prognózisra utal.

Normál értékek az egyórás vérsejtsüllyedésre

Életkor                                   Férfiak             Nők
50 évesnél fiatalabb          15 mm/h          20 mm/h
50 évesnél idősebb           20 mm/h          30mm/h

Egy másik gyakorlati szabály szerint: az életkor osztva 2-vel (férfiak), kor+10 osztva 2-vel (nők). A kétórás értéket ma már nem alkalmazzák, mert nem ad több információt.

A fenti cikk eredetileg a Medical Tribune-ban jelent meg (2006, 41, 9, 6.), fordította Kövesi Ervin.

Forrás: az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) portálja.