Vajon hogyan lehet a leghatékonyabban megvédeni a szív egészségét? Erre a kérdésre régóta keresik a választ a szakemberek és az érintettek egyaránt. A nemrégiben tartott kardiológiai világkongresszuson új megközelítés körvonalazódott: a szívbetegségek megelőzése.

A spanyolországi Barcelonában szeptember elején rendezett tanácskozáson nagy figyelmet keltett az Euroaction elnevezésű kutatási terv, amely a szívbetegségek megelőzésére összpontosítja az erőfeszítéseket. A kutatók feltételezik, hogy az életmód az esetek többségében sokkal fontosabb befolyásoló tényező a szív szempontjából, mint a genetikai örökség, a velünk született adottságok.

Az Euroaction kutatás keretében 10 972 beteg, valamint hozzátartozóik, családjuk viselkedési, életmódbeli szokásait vizsgálták és elemezték. A nyolc európai országot érintő projektet a megelőző (preventív) kardiológiai ellátás irányába tett első lépésként értékelte a kutatást vezető dr. David Wood. Különböző kategóriákban vizsgálták a betegek viselkedését, életmódját, beleértve a dohányzást, a fizikai aktivitást, a testmozgást, a vérnyomást és a táplálkozást. Az érintettek hozzátartozóikkal együtt 16 héten át rendszeresen részt vettek a különböző oktatási célú programokon, előadásokat hallgattak meg, valamint személyre szóló útmutatást kaptak életmódjuk megváltoztatásához.

Ami a táplálkozást illeti, az érintettek 75%-a tartotta magát ahhoz, hogy zöldségből és gyümölcsből az ajánlott fajtákat és a javasolt mennyiségben fogyassza. A résztvevők között jelentősen, kétszeresére nőtt azoknak a betegeknek a száma, akik a program hatására ma már rendszeres testmozgást végeznek, továbbá az érintettek csaknem 60%-a felhagyott a dohányzással (míg a velük élő családtagoknak ez csak a 23%-ára volt igaz).

Lényeges újdonság, hogy a kutatási programot nem orvosok, hanem nővérek irányították, és részt vettek benne dietetikusok, mozgásterapeuták és fizikoterápiával foglalkozó szakemberek is. Ez a megközelítés azért is érdekes, mert ha általánosan elfogadottá válik, akkor a jövőben a kardiológusok inkább a szívbetegségek gyógyításával tudnak foglalkozni, míg az egészségügyi szakszemélyzet képessé válik arra, hogy tevékenyen részt vegyen a betegségek megelőzésében. Ugyancsak a kutatás előnyeként említik azt, hogy mivel a szív védelméhez nincs szükség gyógyszerekre vagy bonyolult technikai felszerelésekre, műszerekre, a módszer alkalmazható akár Afrika vagy Ázsia legszegényebb, legelmaradottabb területein is.