Az onkotermia, vagy szakszerűbben az EHY-2000 készüléket alkalmazó loko-regionális mély hipertermia, gyorsan fejlődő kiegészítő kezelési eljárás; a tumoros megbetegedések gyógykeze­lésére alkalmazzák. Dr. Szász András professzorral Hajduné Fábián Julianna beszélgetett.

„A kutatás: látni, amit mindenki látott,
és arra gondolni, amit még senki sem gondolt”.
Szent-Györgyi Albert

A módszer a klasszikus hipertermia elvein alapszik. Fő cél: a hőbevitel által a sejt körüli folyadékban történő közvetlen energiaelnyelés elérése, valamint a rákos sejtek membránjainak roncsolása. Az onkotermia hatása szinergikus a sugárterápiával és számos kemoterápiás eljárással (vagyis egymás hatását fokozzák – A szerk.). Mindezek mellett megnöveli az immunrendszer védekezőképességét, hatékonyan csökkenti a páciens fájdalomérzetét, javítja közérzetét.

A hipertermia onkológiai felhasználása több ezer éves múltra tekinthet vissza. Bizonyíthatóan már Hippokratész is használta emlőtumor gyógyítására. Az eljárás a 19. század végén kapott új erőre, amikor az elektromágneses mezőkkel történő, mélyre hatoló energiabevitel is lehetővé vált. Ma már az onkológiai hipertermia a rákgyógyításban mindennapi realitás.

Az onkotermia emblematikus egyénisége dr. Szász András fizikus, a Szent István Egyetem professzora. Érdeklődése a szilárd testek elektronszerkezeteinek vizsgálata, a különleges fémüveg bevonatok kutatása után fordult a biofizikai felületek (membránok) felé. S innen vezetett az útja az onkoterápiához. Vele beszélgettünk az onkotermiáról.

Professzor Úr! Az első kérdésem az lenne, hogy már az egyetemi évek alatt kialakult Önben a különleges rétegek és határfelületek iránti vonzalom, ami később a hipertermiához vezetett?

Ez a vonzalom lényegében nem a felületekből, hanem az úgynevezett nem egyensúlyi fázisok fizikájából fakad. A felületek olyan kémiai struktúrákat és reakciókat tudnak létrehozni (pl. a katalizátorok mint felületaktív anyagok), melyeket a tömbi anyag nem. Különböző fázisátalakulások és más érdekességek kötődnek ehhez. Ez érdekelt már hallgató koromban is.

Miért mások a felületek tulajdonságai? Miért térnek el az anyagétól? Lehet-e ennek jelentősége az élet keletkezésében, az evolúcióban? S ha igen: pontosan hogyan?

A felületek rendkívül nagy jelentőségűek a hétköznapi életben, és az élet megértésében is. Minden használati tárgyunk szemrevételezése csak felületüket mutatja, a korrózió, tapadás (adhézió, ragasztás), kopás, nedvesítés, csúszás stb. mind-mind felületi tulajdonságokon alapulnak, nem is beszélve a modern elektronikai ipar teljes eszköztáráról, mely a felületi rétegek egymásra építésével alakítja ki a tranzisztort, a mikroprocesszort és a bonyolult elektronikai eszközöket is. A CD, DVD, de még a magnetofonszalag is felületén rögzíti az adatokat, azok felületi struktúrája alapvető. Az élet alapvetően felületi reakciókból áll. A sejtmembránok, az érfalak, a sejt alkotóinak membránjai mind fontos és alapvető irányítói az élet menetének, és mind felületi reakciók által vannak meghatározva. Egy átlagos emberben a reakciókat biztosító felület nagysága nagyobb, mint a budapesti Népliget teljes területe.

Hogyan következett be az a fordulat, amikor a látszólag rendezetlen szerkezetű fémüveg után az érdeklődése élő felület, a sejtmembrán felé fordult?

Az élő szervezet sokkal inkább hasonlít a rendezetlen anyagokra, mint a rendezett kristályokra. Ha az élő anyagban ugyanolyan rend lenne, mint egy kristályban, akkor a belső terekben megszűnne az energiaellátás, a belső felületek hiánya meggátolná az élet tömbi kialakulását. Ekkor csak a kristály felületén lenne élet. Az amorf anyagokban meglévő úgynevezett kvázi-periódikus, kvázi-kristályos rend az élő anyagnak is sajátja.

1986-ban felfedezték a magas hőmérsékletű szupravezetőket. Akkor én éppen Glasgow-ban dolgoztam mint vendégprofesszor, és egy érdekes kapcsolatra jöttem rá a magas-hőmérsékleti szupravezetők és az élő anyag szerveződése között. Ez volt az indító rugó. Ekkor már világos volt, hogy biológiával kezdek foglalkozni, de az nem, hogy ez a rákkal kapcsolatban lehet. Mikor ez a lehetőség kiderült 1988-ban, akkor már biztos voltam benne, hogy minden mást abbahagyok, kizárólag ezzel kell foglalkoznom. Ez a sorsom, nekem „ez van megírva”. Ez abból adódott, hogy édesanyám igen fiatalon halt meg rákban. Nem tudtam mit tenni akkor, de mikor több mint másfél évtized után találtam valami biztatót, úgy éreztem az ő emlékére dolgozhatok tovább. Fantasztikus és katartikus élmény volt. És az élet honorálta ezt a változást. Igen sok hálás beteggel együtt élvezem az onkotermia eredményeit. Más ajándékot is kaptam: hét évvel ezelőtt húgom ugyanolyan rákban betegedett meg, mint édesanyám. Akkor már működött az onkotermia. Húgom meggyógyult. Mit kívánhatok még? Mindent megkaptam, amit csak meg lehetett.

Milyen út vezetett a szövetek melegítésével történő rákgyógyításhoz: a hipertermiához?

Mint tanszékvezető professzornak sok hallgatóm volt, többek között az orvosi egyetemről német orvostanhallgatókkal is foglalkoztam. Az Ő közvetítésükkel jutottam ki munkáimmal egy német klinikára, ahol terminális (már nem gyógyítható) rákbetegekkel foglalkoztak. Nekik készítettem az első berendezést, és ott láttam meg a sikereket is.

Milyen fejlődési fázisokon ment át a hipertermia?

Ez nagyon hosszú történet. Alapvetően először invazív (beszúrandó) elektródák voltak a kezelés eszközei, és csak később alakult ki a nem-invazív rendszer. Technikailag és minőségileg sokat fejlődött a készülék. Az első komolyabb elismerést a német TÜV 1994-es vizsgálatai jelentették, majd a megelégedett betegek és orvosok véleményei erősítettek meg, hogy a fejlesztés jó úton jár.

Mi a definíciója a hipertermiának és az onkotermiának?

A hipertermia a test egészének vagy egy részének a természetesnél magasabb hőmérsékletre emelése. Az onkotermia a rákos daganat szelektív energiaelnyelése, mely célzottan pusztítja el a malignus sejteket.

Mi a dielektromos hevítés elve?

A dielektromos melegítés lényegében szelektíven adja le az energiát a rendezetlen és kevésbé rendezett részekbe. Egyszerűen szólva: a rendezett hajon végigszalad a fésű, nem lehet oda energiát bevinni. Viszont az minél kócosabb, annál több energia vihető a fésűből a hajra, akár ki is lehet vele tépni azt.

Miképpen valósul meg a „célra tartás”?

A szövetek különbözőségei adják a szelekció alapját. A rákos sejt versenyez a többivel, élősködik a többi társán, erősen „egoista”, individuális. Az egészséges kollektívában működik, és a többit segítve, kiegészítve végzi munkáját. Ez a működési különbség az alapja a célzásnak, ahogy a maffia is megtalálható a tisztességes emberektől elkülönülve.

Mi biztosítja, hogy pontosan meg lehessen különböztetni a rákos sejtet az egészségestől?

A sejteket körülvevő ionos oldat koncentrációja más a rákos és az egészséges esetben. A rákos sejt mohósága, különcsége sokkal több iont tart a közelében, vagyis az átbocsátott áram arra fog menni, mert arra könnyebb. Ez az áram öl.

Milyen diagnosztikai módszerek szolgálnak a vizsgálati eredmények ellenőrzésének hátteréül?

Ma már nagyon széles a skála. Elsősorban képalkotó eljárások (ultrahang, CT-tomográfia, MRI, pozitron-tomográfia), de mérhető összetételi faktorok (tumormarkerek) is rendelkezésre állnak.

Milyen esetekben/mely rákfajtáknál szükséges enyhe sebzést ejteni vagy valamilyen idegen testet az emberi szervezetben elhelyezni?

Ez a modern onkotermiának egyáltalán nem velejárója. Nincs szükség a legkisebb sebre sem.

Hogyan befolyásolják az eljárás pontosságát az emberi testek egyedi eltérései?

Sehogy. A rák mindenkiben ugyanúgy fejlődik, ugyanaz az individualizmusa, a rosszindulatú burjánzása valósul meg, melyet személyessé a betegség időbeli lefolyása tesz. Esetleg a rákos daganat elérhetőségével (pl. extrém kövérség, nagy szétszórtság stb.) lehetnek problémák, de ma már ezt is megoldjuk.

Milyen fázisokon át valósult meg, hogy egy elgondolás gyógyító módszerré vált?

Ez nagyon hosszú folyamat, és sok klinikai vizsgálat, hivatalos engedély, valamint technikai bizonyítvány tanúskodik a bonyolult útról.

Ki gyártotta ehhez a berendezéseket?

Ehhez minden berendezés és program irányításommal itt készült, Magyarországon. Jelenleg is itt készülnek és innen szállítjuk ezeket a berendezéseket külföldre. Fiam, dr. Szász Olivér mérnök irányítja ezt az üzemet.

Hol és milyen betegeken lehetett ezt először kipróbálni? Külföldön került erre sor?

Igen külföldön, terminális, más módszerekre már nem reagáló betegeken voltak az első próbák egy német klinikán.

Hogyan tudják kiküszöbölni az esetlegesen fellépő mellékhatásokat?

Jelenleg nem tudunk olyan mellékhatásról, mely nagyban zavarná az eredményességet. Éppen ellenkezőleg, az onkotermia jelentősen csökkenti más, párhuzamosan alkalmazott rákkezelés mellékhatásait.

Milyen daganatfajtáknál eredményes az onkotermia?

Jelenleg nem tudunk kizárható daganattípusról. (A részletekért tekintse meg a www.oncotherm.org weboldalt.)

Hat-e csontdaganatok esetében is, és ha nem: mi annak az oka?

Igen hat, de nem közvetlen a daganatra (oda behatolni nem tud az elektromos tér), hanem annak ellátó területére, a rákot ellátó véredényekre.

Ön vállalkozóként is úttörőnek számít. Öné volt Magyarországon az első úgynevezett spin off vállalkozás. Mit is jelent pontosan ez a kifejezés?

A spin-off angol kifejezés, és az egyetemek elméleti alapjain létrejött, de a gyakorlati megvalósítás miatt onnan leváló vállalkozásokat jelöli. 1988-ban még az 1930-as törvények alapján jött létre, mert akkor még hazánkban nem volt más törvényi szabályozás a magánvállalkozásokra.

Vajon az tudatos elhatározás és elszántság eredménye-e, hogy bár Németországban céget alapított berendezéseinek ottani forgalmazására, magyar kutató és vállalkozó maradt?

Teljes mértékben magyar maradtam. Minden itt készül, és annak ellenére, hogy a csábítás folyamatos, ez itt is marad. Csak a forgalmazás van külföldön, mivel hazánkban hosszú ideig nem volt engedélyezve az eljárás. Ugyanakkor engem személyesen ismernek igen sok külföldi klinikán, és ott elsősorban nem a nevem, hanem a nemzetiségem alapján mondják „itt van az a magyar professzor, aki az onkotermiát csinálta”. Erre nagyon büszke vagyok, hiszen akkor ment innen kifelé a hazai tudásalapú cég létrehozása, amikor ez teljesen fordított volt, a tudás ide áramlott, itt csak a munkát adták hozzá…

Mit jelent a cége által követendő célként kitűzött, „bizonyítékokon alapuló orvoslás”?

Csak olyan kezeléseket szabad alkalmazni, melyek bizonyítottak, vagyis melyek „evidenciákon” alapulnak. Ez egy új módszernél nagyon nehéz, erős feltétel, hiszen meg kell szerezni a bizonyítékokat. Ma már ez könnyebb, mert évente külföldön legalább százezer kezelést végeznek gépeinkkel (melyeket mint említettem, kizárólag Magyarországon gyártunk).

Vajon most már teljesen zöld jelzést kapott Magyarországon az onkotermia?

Igen, most már szakmai határozatok biztosítják alkalmazhatóságát itthon is. Az OEP-támogatás megszerzése is folyamatban van.

Mi gátolta gyorsabb terjedését nálunk: a fizikai vagy az emberi tényezők?

Mindkettő. Úgy néz ki, hogy igaz a mondás: senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Mit jelentett Önnek a Gábor Dénes Díj 2000-ben?

Ez olyan elismerés, melyet nem sajátomnak érzek, hanem osztozik benne családom, munkatársaim, sőt valamilyen fokon az egészet emlékével gerjesztő édesanyám is. Fontosnak tartom, de nem érzek semmilyen elégedettséget vagy büszkeséget vele kapcsolatban. Örülök, hogy másoknak is megnyerte tetszését, amit csináltam, de nem az elismerésért tettem, amit tettem.

Segített-e a továbblépésben?

Nem volt hatása életemben.

Vajon ez az elismerésen túl hordozott-e valamilyen üzenetet?

Igen, az üzenet értéke óriási. Lényegében ez készítette elő az onkotermia hazai szakmai elismerését.

Elfogadja-e Önt fizikusként az orvostársadalom?

Külföldön azonnal elfogadtak. Itthon ma már egyre inkább. A kezdeti elzárkózást idegenkedés váltotta fel, ma már inkább elfogadnak.

Volt-e Önnek kutatói példaképe?

Igen. Szent-Györgyi Albert. Nem csak volt, most is az. A lényeg, amit tőle tanultam: „A bukás nem sokat számít, ha a felkászálódás során valami értékeset szedsz fel a földről.”

Milyen mottót választana, ami kifejezi kutatói, vállalkozói és emberi hitvallását?

Én szeretem József Attilát: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes…”.

Nagyon szépen köszönöm az élvezetes beszélgetést!

Hajduné Fábián Julianna

Onkotermiás kezelésre jelentkezni lehet Budapesten az Országos Onkológiai Intézetben és a Szent István Kórházban, valamint a gyulai, a kecskeméti és a szombathelyi kórházban.

További információk az onkotermiáról: www.oncotherm.org