Az American Journal of Psychyatry című szakfolyóirat 2006. októberi számában elgondolkodtató tanulmány jelent meg ezzel a címmel: „Van a Zyprexának (olanzapine) egyáltalán bármi antidepresszív hatása?” Ehhez kapcsolódik Szendi Gábor alább olvasható tanulságos elemzése.

Egy kis értelmezés annak, aki nincs otthon a tudományos cikkek olvasásában: a gyógyszervizsgálatokban különféle tesztekkel szoktak mérni, javul-e a beteg állapota a gyógyszer hatására. Ez azonban sokszor megtévesztő, és ezzel a gyógyszeripar megrendelésére dolgozó kutatók igen gyakran vissza is élnek. Ez jól ismert pl. az antidepresszáns vizsgálatok utólagos elemzéséből (l. Depresszióipar című könyvemet).

Egy gyógyszer akkor hatásos egy betegségben, ha annak meghatározó tüneteit javítja. Mondjuk egy hallucináló betegnél akkor hatásos egy hallucinációra ható gyógyszer, ha megszűnik tőle a hallucináció. De ha a hallucináló betegnek beadunk egy igen erős altatót, akkor valóban nem hallucinál tovább, de csak amíg alszik. Ettől azonban még az altató nem alkalmas a hallucináció kezelésére. A Zyprexának az idézett szakcikkben elemzett vizsgálataiban az derült ki, hogy a betegeknek a gyógyszer hatására nem a mániája szűnt meg, hanem a szer álmosító mellékhatása miatt sokat kezdtek aludni.

Aluszékonyság, hízás

A Zyprexa másik mellékhatása a hízás. A mániás betegek a Zyprexa mellékhatása miatt tehát hízni kezdtek. Mármost a mánia lényege nem az alvászavar és a súlycsökkenés! Ám ha olyan teszttel mérjük a mánia súlyosságát, amelyben súlyozás nélkül szerepelnek a mellékes tünetek (alvászavar, súlycsökkenés, étvágytalanság) és a mánia lényegét adó tünetek, mint rohanó gondolatok, mániás téveszmék stb., akkor ha a betegek a mellékes tünetekben javulnak, az összpontszám szerint „javul” a mánia is.

De ha nagyító alá vesszük a részleteket, mitől is javult a tesztben a beteg összpontszáma, akkor azt látjuk, hogy a Zyprexa nem a mánia lényeges, központi tüneteit javítja, hanem a mellékes tüneteket, amelyeket bármilyen, jóval veszélytelenebb és százszor olcsóbb altatóval és étvágyfokozóval el tudnánk érni.

Azt állítani tehát, hogy a Zyprexa hatásos bipoláris betegségben, egyszerűen hazugság és csalás, s ezzel százezrek egészségét teszik kockára.

Gyorsan kialakuló cukorbetegség

A Zyprexa veszélyes gyógyszer, de nagy üzlet. 2002-ben a gyártó Eli Lilly cégnek 2.5 milliárd dollár bevételt hozott, 2005-ben a bevételt 5 milliárdra becsülik. 1996-ban törzskönyvezték szkizofrénia kezelésére, majd 2000-ben bipoláris betegségre. Mint láttuk, ez valójában aljas csalás eredménye. De már az eredeti, vagyis a szkizofrénia kezelésében való alkalmazását is kételyek veszik körül, a következők miatt. A Cohrane nevű, független elemzéseket végző tudományos csoport 2006-ban az összes addig megjelent 55 vizsgálatot értékelve megállapította, hogy a gyógyszervizsgálatokban az első hat hétben átlagosan a betegek több mint 50%-a kiesik a mellékhatások miatt, így a hatásosságot a vizsgálatban maradt betegek eredményeiből vonják le a gyógyszergyárak. Fenton és munkatársai következtetése: „Az a tény, hogy a gyógyszervizsgálatokban részt vevők nagy hányada korán kilépett a vizsgálatból, megakadályozza, hogy komoly következtetéseket vonhassunk le a Zyprexa gyógyhatására vonatkozóan.” A gyógyszeripart az ilyen apróságok azonban ritkán zavarják abban, hogy a szert „áttörésként” propagálják a szkizofrénia vagy a bipoláris betegség kezelésében.

2002-ben derült ki, hogy a Zyprexa igen gyorsan cukorbetegség kialakulásához vezethet: egy hat hónapos vizsgálatban 300 új cukorbetegséget diagnosztizáltak a Zyprexát szedőt körében. Nehéz felmérni is, hogy az évek során hány, Zyprexát szedő embernél alakult ki cukorbetegség, hiperglikémia (kórosan magas vércukorszint), hasnyálmirigy-gyulladás. Hivatalosan 20-30 ember halt meg Zyprexa kezelés hatására. A bizonyított esetek száma azonban általában csupán 5-10%-a a valóságosan bekövetkezett mellékhatásoknak. A gyártó cég, az Eli Lilly 700 millió dollár kifizetését vállalta, hogy ítélet nélkül lezárhassa az ellene indított kártérítési pereket. Az Európai Unióban és Japánban kötelezővé tették, hogy a betegtájékoztatóban szerepeljen a cukorbetegség veszélyére figyelmeztető felirat. Az ilyen figyelmeztetések azonban nem sokat érnek.

Sok más súlyos károsodás

A Zyprexa sok más súlyos károsodáshoz is vezethet. Súlyos, vissza nem fordítható mozgászavarokkal járó tardív diszkinéziát okozhat, továbbá veseelégtelenséget, állandó magas testhőmérsékletet, izommerevséget, szívritmuszavart, szívinfarktust, magas vérnyomást is előidézhet. Robert Whitaker 2002-ben publikált adatai szerint a 2500 személy közül, akik Zyprexa gyógyszervizsgálatban vettek részt, kétharmaduk kiesett a vizsgálatokból a mellékhatások tűrhetetlensége miatt. A vizsgálatban részt vevő betegek közül 20 beteg meghalt, 20 öngyilkosságot kísérelt meg, és 22%-uk szenvedett el súlyos mellékhatásokat. 2004-ben az Eli Lilly levélben tájékoztatta az orvosokat, hogy idős korban az Zyprexa fokozott agyvérzés- és halálozási kockázattal jár. Az angol gyógyszerbiztonsági bizottság az agyvérzés kockázatát háromszorosnak találta a Zyprexa szedők körében.

E súlyos mellékhatások, kockázatok és a kétséges hatásosság fényében súlyos felelősség hárul azokra, akik bipoláris depresszióban alkalmazzák ezt a gyógyszert. A http://www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu honlap létrehozása arra a felismerésre válasz, hogy hiába kérdezzük orvosunkat, gyógyszerészünket, többé már nem az igazságot halljuk a szájukból, hanem a gyógyszeripar propagandáját.

Törzskönyvezésen túli alkalmazás

Hogy a Zyprexa hivatalosan javallt-e mániás depresszióban vagy sem, ez nem olyan fontos kérdés. Az, hogy jelenleg Magyarországon nem javallt, senkit nem véd meg attól, hogy ne írják fel neki. Minden orvos saját felelősségére alkalmazhatja a szert, ha a beteg érdekében jónak látja. Ezt nevezzük „off-label”, vagyis a törzskönyvezésen túli alkalmazásnak. Rendkívül cinikus gyakorlatról van szó, ugyanis az orvosnak valójában nincs „saját” felelőssége; egy orvost sem fognak elítélni, ha betege cukorbeteggé válik vagy meghal a Zyprexa alkalmazása során. Hivatkozni fog majd a „tudományos gyakorlatra”. A gyógyszeripar szinte minden esetben az „off-label” alkalmazást szorgalmazza, mert ezzel lehet igazán „kaszálni”. A gabapentin nevű szer forgalmának 70-90%-át az off-label alkalmazások teszik ki! (L. a Depresszióipar című könyvemben). A fent elemzetthez hasonló hamisított vizsgálatok éppen arra valók, hogy elhitessék az orvossal, a pszichiáterrel: a szer hatásos egy betegségben, függetlenül attól, hogy a gyógyszerhatóság törzskönyvezte-e abban a betegségben vagy sem.

A Zyprexa bipoláris betegségben való alkalmazásáról Magyarországon is tudunk, és ez a gyakorlat nyilván rohamosan fog terjedni. Az alkalmazás motorja ugyanis nem a beteg, hanem az orvos érdeke: a gyógyszer felírása után járó pénz, ajándék vagy egyéb furfangos módon juttatott fejpénz. A gyógyszeripar jól ismert módszere: hitesd el az orvossal, hogy a gyógyszerrel használ (nem árt) betegének, és tedd őt anyagilag érdekeltté a gyógyszer felírásában.
A forgalom drasztikusan nőni fog.

Szendi Gábor

Az idézett amerikai szaklap teljes cikkének ismertetése itt olvasható.