A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. A következő történetben a mikrosebészeti eljárás következményeinek látás­tréninggel való kiküszöböléséről lesz szó.

Sajnos a látástréning igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931).

A mikrosebészeti eljárás – gyémántkés,lézerkés, párologtatás – forradalmi módon igyekezett megoldani a látásproblémákat.

A beavatkozás során kis bemetszéseket végeznek a szem „óraüvegén” (sclera), hogy így csökkentsék vagy szüntessék meg akár a középnagyságú dioptriákat is. A dolog kb. 15 éve sikeres, a betegnek nem kell többé szemüveget viselnie, és az ellenjavallatok (kontraindikációk) sem számosabbak, mint más műtéteknél. Persze esztétikai beavatkozásról lévén szó, az egészségügy egy fillért sem térít. Ebből következik, hogy rendesen elkérik a lézeres korrekció árát. (Szemenként 100 ezer forint.)

Évek óta suttognak arról, hogy mi lesz, ha letelik a „minden csoda 3 napig tart” hatása, mi lesz, ha beköszönt az öregszeműség? Ezért ma már „rajta hagynak” valamennyi hibát a szemen, hogy ne kelljen azonnal olvasószemüveget viselni. Arról erősen hallgatnak a szakmában, hogy mi is a helyzet az éjszakai vezetéssel. Amikor a nem egy esetben szükséges mélyebb vágások itt-ott megmaradt hegesedései „belátszanak”, és korcsolyapálya-szerű karcok kerülnek a látótérbe… Már azt is hallottam, hogy Amerikában a műtét betiltására készülnek, mert a vezető nem tud ráfókuszálni a kocsi előtti területre.

Sz. Attila 44 éves. 1999-ben mindkét szemét műtötték, annak ellenére, hogy a bal szeme kancsalság miatt már rég „leállt”. Jobb szemén a beavatkozás kiválóan sikerült, a balon továbbra is megmaradt a régi probléma, ami előre látható volt, hiszen az agyunkkal látunk, és az operáció csak a szemet érinti (!). Attila kis ideje észrevette, hogy nem tudja figyelni a kocsi közvetlen környezetét, ha vezet, és olvasáskor sem igazi a szeme. Kevés ilyen esetem volt, azok is hamar kikerültek a képből, tehát roppant érdekelt a dolog.

Könnyű volt beláttatni vele, hogy nézése merev, és amint mozgatta a fejét a betűkön, a teszttáblán azonnal el tudta olvasni a közeli betűket. A távoli próbatáblán is felvillantak a tökéletes látást jelző legalsó sorok. Egy hónapon át tartó munkával elérte, hogy szeme visszatért az egészséges nézési szokásokhoz, és már alig jön elő az éjszakai vezetés okozta látászavar. (A bal szemét is dolgoztatja, kétszeres teljesítményt tud eléri az operáció utáni állapothoz képest.)

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az ilyen beavatkozás után – mivel dr. Bates korában még nem létezett – vajon tartós lesz-e az eredmény, vagy időnként „rá kell dolgozni” egy kicsit.

Attilával abban maradtunk, hogy januárban jelentkezik legközelebb, ha addig nem adódik különösebb gondja.

Budapest, 2006. november

Vén Péter
szemtréner
www.szemtorna.hu
www.eyetraining.hu
Tanácsadónk – kérdezzen tőle!