Az áfonya az egyik legegészségesebb élelmiszer. Erre a következtetésre jutottak az amerikai kormány által finanszírozott kutatók, akik az áfonya húgyúti fertőzésekben tapasztalt, már ismert jótékony hatása mellett más betegségekre is kiterjesztették vizsgálataikat.

Az amerikai Rutgers Egyetem kutatója, Amy Howell szerint a kutatás elsősorban a szívbetegségek, a gombás fertőzések, valamint a rák, a szélütés és a vírusfertőzések területére koncentrálódott, és bár még nem ért véget, máris sokféle egészségvédő hatást mutatott ki.

Eddig a következő eredményekre jutottak a kutatók:

• Áfonyalé rendszeres fogyasztásával korlátozhatjuk vagy legyőzhetjük a különböző húgyúti fertőzéseket. Az áfonya jelen esetben úgy működik, hogy megakadályozza a kórokozók kapcsolódását a sejtfalakhoz, így gátolja a fertőzést. Ugyanakkor szakértők megjegyzik, hogy a már kialakult húgyúti fertőzés kezelésében is hasznos lehet az áfonya, de erre a hatásra vonatkozóan egyértelmű tudományos bizonyíték még nem áll rendelkezésre.
• A Howell által azonosított hatóanyagok között a legfontosabb az áfonyában található proantocianidin, amely egyéb hatásai mellett gátolja a fogakon a plakk-képződést, ezért ajánlatos, hogy a szájvizekbe is kerüljön ebből a hatóanyagból. Így megakadályozhatók a különböző szájbetegségek, elsősorban a fogínysorvadás.
• A hónapokon át tartó, rendszeres áfonyalé-fogyasztás képes a Helicobacter pylori baktérium elpusztítására is. Mint ismeretes, ez a baktérium gyomorfekélyt és gyomorrákot is okozhat.

Bár a kutatás még nem zárult le, feltételezik az áfonya további egészségvédő hatásait, amelyek még igazolásra várnak. Ezek a következők:

• A naponta fogyasztott áfonyalé növelheti a HDL-, vagyis az úgynevezett jó koleszterin szintjét a vérben, és csökkentheti az LDL-ét, vagyis a „rossz koleszterinét”.
• Az áfonya gátolhatja a rosszindulatú daganatok kialakulását, illetve lassíthatja növekedésüket.
• Az áfonyából származó hatóanyagok vagy az áfonyakoncentrátum laboratóriumi körülmények között megakadályozza, hogy a mellráksejtek tovább szaporodjanak. Az in vitro kísérletet azonban egyelőre nem követték humán vizsgálatok, tehát nem tudjuk, hogy élő emberi szervezetben is működik-e ez a mechanizmus.

A kutatást az Egyesült Államok egyik kormányhivatala, a National Institutes of Health finanszírozta.