A tizenöt-húsz évvel korábbi szoptatásellenes világtrend mára szerencsére lecsengett már. Az édesanyák többsége legalább pár hónapig, de sokan még tovább is szoptatják babáikat. A modern tápszereket általában csak azok használják, akiknek feltétlen szükségük van rá.

Elsősorban azért kerül sor erre, mert az érintett mamáknak valamilyen okból nem termelődik elegendő anyatejük.

A hetvenes, nyolcvanas években a szoptatási kedv csökkenésében társadalmi, gazdasági és szociális tényezők is szerepet játszottak – véli Odor Andrea, az ÁNTSZ országos vezető védőnője. Így például a városiasodás, a nők munkahelyi terheinek növekedése, a korszerű tápszerek megjelenése és nem utolsósorban a divat, melynek követői úgy gondolták, alakjukat, kebleik formáját elrontja a szoptatás. Mindennek következtében akkoriban Magyarországon csupán a kismamák 42,8 százaléka szoptatta csecsemőjét, és közülük is sokan pótolták tápszerrel az anyatejet.

Napjainkban a szoptató nők aránya majdnem 70 százalék. Köszönhető ez többek között a szakmailag felkészült védőnők informatív és részletes tájékoztató munkájának. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a védőnők sikeresen küzdenek a szoptatásellenes felfogással, ám még többet szeretnének elérni. A jövőben – segítve a Népegészségügyi Programban megfogalmazottak teljesítését – az a céljuk, hogy a szülő nőknek legalább a 80 százaléka lehetőleg kizárólag anyatejjel szoptassa a csecsemőjét.

A tápszermentes, csakis anyatejen alapuló táplálás számos betegégtől megóvhatja a kicsiket. Így például a később kialakuló tehéntej allergiától. Az ÁNTSZ Dunaújvárosban és környékén vizsgálta, hogy a csecsemőket meddig szoptatták az édesanyák, illetve milyen összefüggés lehet a szoptatás mellőzése és az allergia megjelenése között. Továbbá az is része volt a kutatásnak, hogy lehet-e kapcsolat a családban előforduló körülmények, betegségek és az anyatejes táplálás között.

A közel ezer megvizsgált újszülöttnek közel egyharmadát közül találták allergia szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek, mert vagy az édesanyjuk, vagy az édesapjuk, vagy mindkét szülőjük dohányzott, illetve mások családjában a lakásban háziállatot tartottak. További hajlamosító tényező, ha a szülők közül az egyik vagy mindkettő allergiás volt.

A vizsgált babák majdnem 65 százalékát anyatejjel táplálták. Egyéves korukban ismét megvizsgálták a gyerekeket, hogy kiderítsék, kiknél alakult ki valamilyen allergiás tünet. Egytizedüknél azok már határozottan észlelhetők voltak, némely gyereknél többfajta is; légúti és bőrallergia együttesen jelentkezett. Ők amellett, hogy szenvedtek a tünetektől, kisebb súlyúak, a fizikai fejlődésükben visszamaradottabbak voltak egészséges társaiknál. A vizsgálat szerint a nem anyatejjel tápláltak, illetve a kiegészítésként tápszert is kapók között 3-4-szer gyakrabban jelentkeztek az allergiás tünetek, mint a kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél.

Egy hasonló témájú olasz vizsgálat szerint az anyatejes csecsemők között felnőttkorban sokkal ritkább a Chron-szindróma, vagyis a vastagbél idült, fekélyes betegsége. Továbbá a legalább négy hónapon át kizárólag anyatejjel tápláltaknál sokkal ritkábban fordult elő a később kialakuló asztma, és gyengébb volt a hajlamuk a tüdőgyulladásra is.

L. I.