Az idei tavasz legalább egy hónappal tart előbbre a naptárnál, így várhatóan a megszokott allergiás tünetek is korábban jelentkeznek az érintetteknél. Szeren­csére az ilyenkor hetekig tartó kellemet­lenségek hatásosan enyhíthetők természetgyógyászati módszerekkel.

A kórokozók – baktériumok, vírusok, gombák, a szennyezett levegőből, vízből és táplálékból bekerülő méreganyagok – ellen csak jól működő immunrendszer segítségével védhetjük meg magunkat. Ha viszont a szervezet védekezőrendszere nem tökéletes, akkor megbetegszünk, bőrkiütések, allergiás reakciók jelentkeznek. Az immunrendszer részei: a mandulák, a lép, a csecsemőmirigy, a vastagbél, a féregnyúlvány (vakbél), a nyirokrendszer, valamint a fehérvérsejtek, a speciális T-sejtek és kémiai faktorok. Az allergia megelőzése, illetve az allergiás reakciók mérséklése szempontjából igen fontos az említett szervek egyensúlyban tartása, védekezőerejük fokozása.

Allergia esetén szervezetünk immunrendszere nem a megfelelő választ adja egy olyan anyagra, amely egyébként ártalmatlan volna számára. Ha az immunrendszer „idegenként”, „betolakodóként” azonosít valamilyen, különben veszélytelen anyagot, akkor a fehérvérsejtek – a túlzott reakció következtében – magát a szervezetet károsítják, és a fokozott immunválasz önmagában véve betegséggé válik. Az allergiás asztma, az ekcéma és a szénanátha egyaránt ebbe az allergiás betegségcsoportba tartozik.

Az allergiás reakció lehet egészen enyhe – könnyezés, szemviszketés, orrfolyás, tüsszögés –, de ha súlyos, akkor életveszélyt okozhat (anafilaxiás sokk). Ennek tünetei: hirtelen légzési nehézség, szívműködészavar és jelentős vérnyomásesés. Ez akár bizonyos ételek elfogyasztásától, akár egyes gyógyszerek bevételétől, darázscsípéstől stb. is kialakulhat.

Amit az életmód-változtatás jelent

A legfontosabb, hogy azonosítsuk, kerüljük el és lehetőleg iktassuk ki mindennapi életünkből az allergiás reakciót kiváltó anyagokat, az úgynevezett allergéneket. Szinte minden anyag okozhat allergiát valaki számára valahol a világon. A leggyakoribb allergének azonban ismertek. Közéjük tartozik a fű, a por, egyes fémek (különösen a nikkel), némely kozmetikum, a lanolin, egyes állatok szőre (kutya, macska stb.), rovarcsípés (darázs), bizonyos gyógyszerek (például penicillin, aszpirin, lidokain), egyes ételek (tej és tejtermékek, fehérliszt, eper, tojás, a tenger gyümölcsei stb.), élelmiszer-adalékanyagok (pl. benzoesav, kén-dioxid), vegyi anyagok (a szappanban, mosóporban stb.).

Nem elhanyagolható az érzelmi háttér sem. Akit sok stressz ér, és azt nem képes megfelelően feldolgozni, illetve haragot, gyűlöletet táplál magában, annak az immunrendszere is könnyebben károsodik, és hajlamosabbá válik az allergiára.

Az allergiás hajlam nemegyszer öröklődik. Valószínű, hogy a nem vagy rövid ideig szoptatott csecsemők hajlamosabbak arra, hogy életük folyamán allergiássá váljanak.

A házipor az egyik leggyakoribb otthoni allergén. Segíthet már az is, ha eltávolítjuk – vagy legalább nagyon gondosan és sűrűn tisztítjuk – a padlószőnyeget, leszedjük a gyerek ágya mellől a falvédőt, és megbeszéljük családunk legifjabb tagjával, hogy köszönjön el kedvenc plüssállataitól, vagy legalább éjszaka ne tartsa őket a párnája mellett.

A poratkától fagyasztással is meg lehet szabadulni: rakjuk nejlonzsákba a „gyanúsított” plüssállatokat, majd tegyük be a zsákot egy teljes napra a mélyhűtőbe. Néhány hétre megoldást jelent.

Sok embernek okoz problémát a tollpárna; tapasztalatok szerint a csecsemőkorban kialakuló allergiáért gyakran éppen ez a felelős.

Van-e ételallergiánk?

Külön fejezetet érdemel a táplálkozás. A betegnek a számára ismert allergéneken kívül kerülnie érdemes a cukortartalmú ételeket és az alkoholt, mert ezek bizonyítottan gátolják a fehérvérsejtek aktivitását. Az elhízott embereknél ugyancsak csökken az immunrendszer védekezőképessége.

Jó, ha tudjuk: az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanazt jelenti. Az utóbbi esetén bizonyos, a megfelelő emésztéshez szükséges enzimek hiányoznak a szervezetből, ezért a megemésztetlen tápanyag a véráramba kerülve túlérzékenységi reakciót válthat ki. Allergiánál viszont az immunrendszerünk ellenanyagot termel az adott ételféleséggel szemben. Csak kevés étel vált ki azonnali allergiás reakciót, ám ezeket természetesen könnyű azonosítani és kiiktatni az étrendünkből. A később jelentkező allergiás reakciónál azonban nehezebb a dolgunk.

Létezik egy egyszerű teszt arra, hogy ellenőrizzük, vajon valóban allergiásak vagyunk-e valamilyen ételre. Üljünk le, és néhány perces pihenés után mérjük meg a pulzusunkat, majd fogyasszunk a „gyanúsnak” tartott táplálékból. Várjunk 15-20 percig, majd ismét mérjük meg a pulzusunkat. Ha a pulzusunk az előző értékhez képest több mint 10-zel nőtt, akkor egy hónapra hagyjuk el az étrendünkből a szóban forgó ételt, majd ismételjük meg a tesztet.

Gyógynövények, fitoterápia

Az első lépés a gyógyuláshoz, illetve a tünetek csökkentéséhez a szervezet méregtelenítése. Gyakran már a rostbevitel növelése, a vastagbél megtisztítása is (például beöntésekkel) enyhíti az allergia okozta panaszokat. Javasolt a legerősebb „vértisztítónak” tartott növényből, a csalánból vagy „vértisztító” növények keverékéből (a csalán mellett gyermekláncfű, zsurló, medvehagyma, nyírfalevél, málnalevél, bodza, bab, csipkebogyó, fekete ribiszke, tövises iglice) készített tea kúraszerű fogyasztása. Megelőzésként ezt akár be is iktathatjuk a minden tavasszal és ősszel ránk váró teendők közé.

A csalántea alapterápiának számít allergiák, szénanátha, valamint bőrbetegségek esetén, mert kiűzi a testből a mérgeket, feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, tisztítja a teljes emésztőrendszert és fokozza a szervezet védekezőerejét. A csalán „titka” egyébként a benne lévő, kvercetin nevezetű flavonoid, amely gátolja az allergiás reakciók során termelődő hisztamin képződését, és a hatásmechanizmusa kedvezőbb, mint az antihisztamin csoportba tartozó, az allergiás tüneteket enyhítő gyógyszereké.

Szénanátha esetén a Theiss házaspár ajánlja, hogy igyunk meg napi 3-4 csésze csalánteát, amihez 3-3 teáskanál svédkeserűt adunk.

Egy másik recept dr. Oláh Andortól: pitypanggyökér, csalánlevél, bodzavirág, kutyabengekéreg, kömény egyenlő mennyiségeit összekeverjük, reggel és este 2 dl vízzel 1 tetézett evőkanálnyi keveréket leforrázunk; 4 hetes kúrát végzünk.

Jók a tapasztalatok az önmagában fogyasztott svédkeserűvel (svédcseppel) is.

A borsmenta tea az allergiával együtt járó köhögés és orrdugulás megszüntetésében nyújt segítséget.

A gyömbér gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatása allergiás panaszok esetén is előnyös lehet.
Jól ismert, nagy hatású immunerősítő gyógynövény a kasvirág (Echinacea) és az Astragalus membranaceus.

Az arcon viszkető és égő érzést okozó allergiákra külsőleg alkalmazható a langyos papsajttea.

Aromaterápia

Illóolajként használva a borsmenta és az eukaliptusz légzéskönnyítő; a gyömbér, a citrom, a citromfű, a kamilla, a levendula, a mirha és a szegfűszeg gyulladáscsökkentő hatású.

Vigyázat: 3 éves kor alatt ne alkalmazzunk olyan illóolaj-keveréket, amely kámfort tartalmaz, mert légzésmegállást okozhat!

Orrcsepp helyett: élettani sóoldat

A gyógyszertárban kapható élettani (fiziológiás) sóoldatból (0,9%-os konyhasóoldat) néhány cseppet mindkét orrlyukba csöppentve, eltávolíthatjuk az orrnyálkahártyán és a melléküregekben letapadt allergéneket, így ez a módszer kiválóan alkalmas a légúti allergiás tünetek enyhítésére, sőt megszüntetésére is. Csepegtetés közben a fejet jól hátra kell hajtani, és kb. fél percig így tartani, miközben időnként lassan jobbra és balra elfordítjuk, hogy a sós víz valamennyi orrmelléküregbe eljusson. Csepegtetés után fújjunk orrot. Naponta többször és gyermekeknél is kiválóan alkalmazható, gyors enyhülést hoz.

Gyógyszer helyett táplálékkiegészítők

Az allergia elleni gyógyszerek legfeljebb a tünetek visszaszorítására, elnyomására alkalmasak. Számos mellékhatásuk miatt inkább csak akkor érdemes szedni őket, ha az alternatív módszerek nem vezetnek eredményre.

A szakirodalom első helyen, az egyik legfontosabb étrend-kiegészítőként a virágport említi. Itt azonban azonnal meg kell jegyezni, hogy rendkívül óvatosan szükséges eljárni, hátha valaki éppen valamilyen virág porára érzékeny. Először csak egy-két szemcsényi virágport vagy tablettázott készítményből maximum 1/4-et szabad bevenni, és csak akkor szabad folytatni a szedést, illetve fokozatosan, 2-3 hét alatt, napi 2 teáskanálnyira emelni az adagot, ha nem jelentkezett semmilyen allergiás, túlérzékenységi reakció.

Ugyancsak lényeges, hogy a virágporral végzett „immunizálási” folyamat lehetőleg ne az allergiaszezonban, hanem jóval előtte, már a tél végén megkezdődjék. Egyes források szerint az a legjobb virágpor, amely a lakóhely 15-20 km-es sugarú körzetéből származik, mások viszont a virágpor minőségére, a méhek gyűjtőterületének tisztaságára helyezik a hangsúlyt.

Az allergiás reakciók kapcsán fellépő stressz csökkentésére kiválóan alkalmas a kelát formájú kalcium és magnézium, valamint a B-komplex vitamin. Javítja a csecsemőmirigy és ezzel ösztönzi az immunrendszer működését a C-vitamin, lehetőleg bioflavonoidokkal (például kvercetinnel) együtt bevéve, továbbá a béta-karotin (helyette esetleg A-vitamin), az E-vitamin és a cink. Előfordul, hogy az immunzavar hátterében vas– és/vagy szelénhiány áll.

Szakirodalmi adatok és betegek állapotjavulást tükröző beszámolói alapján feltétlenül megemlítendők még az ájurvéda gyógyhatású készítményei, elsősorban a Shilajit, valamint az Aloe vera és a noni alapú étrend-kiegészítők. Ezek mindegyike ma már hazánkban is hozzáférhető.

Homeopátiás segítség

Tüsszögésre, vizes orrfolyásra kiválóan használható az Allium cepa (ha a tünetek friss levegőn csökkenek, zárt helyen erősödnek), illetve a Sabadilla (ha a tünetek friss levegőn rosszabbodnak, szobában enyhülnek). Jó lehet még a Nux Vomica (éjszakai orrdugulás, reggeli tüsszögési roham, nappal illatokra szagokra való érzékenység esetén). Mindegyik C9-es (9 CH) potenciában javasolt, napi 2-3 alkalommal elszopogatva.

A szénanátha tüneteit mérsékli az allergiás mechanizmusra ható Histaminum. Tavaszi, kora nyári allergiák ellen kiváló a többféle virág-, fű-, fapollenből készülő Pollens. Mindkettő C15-30, illetve 15-30 CH hígításban, naponta 1-2 alkalommal javasolt.

Parlagfűre allergiásoknak (tehát majd augusztusban, szeptemberben) segít a magából a növényből készülő Ambrosia artemisiaefolia, amelyet C15 (15 CH) potenciában a szezon előtt megelőzésként szedhetünk (heti 1×10 golyót), illetve tüneti kezelésre naponta 1×5 golyót vehetünk be belőle.

Reflexológia, akupresszúra

Támogatja, harmonizálja az immunrendszer működését, enyhíti az allergiás tüneteket a talpmasszázs (reflexológia), valamint az akupresszúrás kezelés (vagyis a megfelelő akupunktúrás pontok tű nélküli masszázsa). Mindkettő igénybevételéhez érdemes természetgyógyászhoz fordulni.

Kürti Gábor

Kapcsolatfelvétel és jelentkezés a szerző hét végi, egynapos öngyógyító és gyógyító tanfolyamaira:
E-mail: kurti.gabor@natursziget.com
Tel.: (30)-996-2787.