A Marfan-szindróma és a látástréning – a látásjavítás sikertörténetei (16.)
Az előző cikkemben leírt eset is azt bizonyította, hogy látástréninggel azoknál a komoly bajoknál is lehetséges kisebb-nagyobb javulás, amikor fizikai, fiziológiás károsodás érte a szemet. Most egy ritka szembetegséggel, az elérhető állapotjavulással foglalkozom.
A Marfan-szindróma ritka, örökletes betegség. A kötőszövetek kóros változásokon mennek át. Nyúlnak, csavarodnak, szakadnak az érfalban, a belső szervekben, a szívben, de a szemben is. Ezt a betegséget diagnosztizálták például Paganini hegedűvirtuóznál vagy Lincoln amerikai elnöknél.
A hórihorgas, feltűnően hosszú ujjú, gyengén látó, 36 éves férfi tanítvány szemében komoly változásokat diagnosztizáltak már gyerekkorában. (A jellegzetes testalkat a tünetegyüttes része – a szerk.). Jelenleg erős rövidlátása van – 24 dioptria az egyik szemen –, ahol retinaproblémákat is kimutattak. Mindkét oldalon annyira megnyúltak a kötőszövetek, hogy a szemlencsék kimozdultak.
„Minden gyakorlatnál talán történik valami javulás” – mondta, de nem igazán volt meggyőző a halk szavú fiatal ember. Inkább a felesége biztatta, mikor észrevette, hogy a szemének külső felületén változások történtek. Tisztább lett a tekintete, simább a szemhéja, ami csupán a kontaktlencse viselésétől is igen kifáradhat. „A kontaktüveg kivételéről szó sem lehet”, mondta, mert azonnal megfájdul a feje.
Ennek ellenére kemény feladatokat kértem tőle. Legalább napi kétórás gyakorlást, mert ez a szempár talán soha életében „nem tapasztalta meg”, hogy a helyes nézési szokásoknak mennyire fontos szerep jut mind a szem, mind az egész test stressz nélküli állapotának megteremtésében, fenntartásában.
Az eltelt egy hónap persze semmire sem volt elég, de véletlenül találkoztam vele a minap. Itt hagyta a teljes szemére vonatkozó dokumentumanyagát, és felugrott érte. Úgy vélte, mintha volna egy kis változás. Mintha nézne a szemével. Csupa mintha, mintha… Pedig a szeme jóval tisztább volt, nem bámul már annyira., mert kereső mozgásokat végzett, és a szemhéj is teljesen nyitott állású – állapítottam meg.
Pesszimizmusa talán érthető, hiszen a tudatalattijában mélyen gyökeret vert, hogy a szindrómát nem gyógyítja a tréning, csak a szemre ható tüneteit enyhíti. A pozitív gondolkodás viszont elengedhetetlen az öngyógyításhoz, és a legapróbb változásnak is el kell jutni lelkünk mélyére.
Kár, hogy kedves felesége csak a látogatás után ért utol… Azzal kezdte, hogy lelkesítsem egy kicsit a férjét, ha megérkezik, mert nem hiszi el, hogy javulások vannak. „Nem akarja lekopogni”, kezdte, „de Karcsi kontaktlencse nélkül is elvan otthon, ami jó tíz éve nem fordult elő, és sokkal kevesebbet fáj a feje”.
Vén Péter
szemtréner
www.szemtorna.hu
www.eyetraining.hu
Tanácsadónk – kérdezzen tőle!
Vén Péter következő, hatórás szemtréning tanfolyama június 16-án, szombaton 10-16 óra között lesz Budapesten.