Azok a bizonyos ómega-3 zsírsavak

Natúrsziget: Tegyük fel, hogy jól összeállított vitaminokból megfelelő dózist tartalmazó készítményt szed valaki. De az embernek emellett szüksége van ásványi anyagokra és nyomelemekre, valamint a mostanában reflektorfénybe került telítetlen zsírsavakra is. Mit érdemes tudni ez utóbbiakról annak, aki tudatosan ügyel az egészségére?

Cs. I.: Kutattuk ezt a témát is. Érdekes az elnevezés magyarázata. A telítetlen zsírsavakat általában ómega-3 zsírsavaknak nevezik, és néha úgy is mondják: ómega mínusz 3, mert a kötőjel a mínuszt szimbolizálja. Ez abból ered, hogy az ómega a görög abc utolsó betűje. Általában a zsírsavak hosszú szénláncúak, és az utolsó szénatomot elnevezték ómega szénatomnak. A vajsavban csak 4 szénatom van, a palmitinsavban 16, a sztearinsavban 18. Ha visszafelé számolva levonunk hármat az ómegából, például a 18-ból levonunk hármat, akkor a 15-ös szénatomnál kezdődik a kettős kötés. Van ómega-6, ómega-9, ami azt jelenti, hogy nem hármat, hanem hatot vagy kilencet számolunk vissza a szerint, hogy hol vannak a kettős kötések.

A telítetlen zsírsavakban aktív hidrogének vannak, amelyek valóban nagyon könnyen reagálnak a szabad gyökökkel. Ezért voltaképpen antioxidánsok. A hosszú lánc megadja a lehetőséget arra, hogy ha a szabad gyök elvesz egy hidrogént, akkor maga a telítetlen zsírsav válik szabad gyökké. De ez az egy elektron, ami egy úgynevezett