„A fiamat rendszeresen hazaküldik az iskolából. Sokat hiányzik rendszeresen ismétlődő migrénje miatt. Kórházban is kivizsgáltattam a baját, de nem találtak szervi elváltozást. Lassan tarthatatlan lesz a gyerek helyzete. Tanácstalan vagyok, tudnak segíteni?”

A szülők számtalan hasonló tartalmú, kétségbeesett kérdése hangzik el naponta a gyermek szakambulanciákon.

A felnőttek migrénes panaszát szakrendelésen próbálják orvosolni, a fejfájós gyermek szülei azonban tanácstalanul járnak egyik rendelésről a másikra, mert a különböző terápiáktól általában nem szűnik meg a gyermeket kínzó, rendszeresen visszatérő fejfájás. A gyermekorvos általában alapos belgyógyászati kivizsgálást javasol, ez azonban az esetek túlnyomó többségében nem derít fényt a fejfájás okára, az eredmények legfeljebb azt mutatják meg, hogy mitől nem fájhat a gyermek feje. Megállapítják, hogy nincs agytumora, a látása ép, nem vérszegény, szervi elváltozása és születési rendellenessége sincs.

Látszólag tehát, a leletek alapján, teljesen egészséges. A tünetek kezelésére általában fájdalomcsillapítót rendelnek, amellyel ideig-óráig segíthetnek a bajon, de a rendszeres rohamok nem szűnnek meg. A túlzott gyógyszerszedés miatt pedig fennáll annak a veszélye, hogy más jellegű fejfájás és egyéb panaszok jelentkezhetnek majd.

Fejfájást okozó ételek

A speciális gyermek szakambulancián végzett vizsgálatoknál ritkán, de előfordul, hogy azok rejtett érfejlődési rendellenességre derítenek fényt, amelyből – ha nem kezelik – évekkel később agyvérzés alakulhat ki. Tünetei: visszatérő, görcsös fejfájás, hányinger és szédülés. Ugyanilyen tünetekkel járhat némely élelmiszer tartósító anyaga által kiváltott allergia is. Lehet például ilyen a csokoládéban, a hot dogban, a vörösborban. Van, akinél az erős fényhatás vagy az időjárás-változás felel a görcsös fejfájásért.

Leggyakrabban azonban lelki gyökere lehet a gyermekkori migrénnek. A gyermekpszichológusok szerint – mivel eredménycentrikus, megfeszített teljesítményt követelő világban élünk –, ez már a gyermekeknél is megmutatkozik. Az iskolában a diákok legtöbbje szorong: jól sikerül-e a dolgozata, hányast kap a feleletére, milyen lesz a bizonyítványa? Sok szülő szigorú követelményeket állít gyermeke elé: elvárja tőle a jó bizonyítványt, az udvarias, tisztelettudó magatartást, a szorgalmat és számos olyan követelményt, amely megerőltetést jelenthet számára.

A migrénes gyermek jellegzetes embertípus: kötelességtudó, jó tanuló, példás magaviseletű, lelkiismeretes diák. A társai néha strébernek nevezik. Abból a gyerekből, aki hazaérve az iskolából a sarokba hajítja a táskáját, és szalad focizni, játszani, sohasem lesz migrénes beteg. A migrénrohamok általában nem munka közben, a dolgozatírásnál, a felelésnél törnek a gyermekre, hanem utána.

A fájdalomcsillapítás nem megoldás

Hazai felmérés még nem készült, de Észak-Angliában alapos vizsgálatot végeztek jó néhány évvel ezelőtt. A szakértők megállapították, hogy a 6-18 évesek közül 5-10 százalékot kínozhat a betegség. Nálunk (ismerve a népegészségügy egyéb adatait) feltételezhető, hogy az arány rosszabb a britekénél. Pubertáskor előtt a fiúk között gyakoribb a migrén, azután viszont a lányok veszik át a vezetést a statisztikában. Ennek valószínűleg hormonális okai lehetnek. Sokszor előfordul, hogy 6-12 éves korban visszatérő, kínzó hasfájás gyötri a gyermeket, amely később, a kamaszkorba lépve, fejgörcsökre vált át.

A gyermekkori panaszok kezeléssel megszüntethetők. Néhány évig elmarad a migrén, de 30 éves kor körül visszatérhet. Lelki oka lehet ennek is: addigra társadalmi pozíciót, munkahelyi tekintélyt érhet el a páciens, ismét a görcsös teljesíteni akarás kerülhet az élete középpontjába. Karrierokokból többet, jobbat akar felmutatni, időnként erejét meghaladó feladatokra vállalkozik. Közben pedig folyamatosan szorong, fél a kudarctól, mert ilyen az alaptermészete.

A háttérben néha családi konfliktus húzódik meg. A szülők válása, rossz kapcsolata kihat a gyerekre is. Vannak, akiknél ez görcsös fejfájásban, szédülésben, hányásban nyilvánul meg.

Az igazi, szelíd segítség

A szülő akkor segít igazán a migrénes gyermekén, ha nem tömi folyamatosan fájdalomcsillapítókkal, és nem nyugszik bele a gyakran elhangzó „majd kinövi” orvosi véleménybe. Helyette kérjen alapos belgyógyászati vizsgálatot. Ha a panasznak nem lenne szervi oka, keresse fel a gyermekpszichológust, aki nem gyógyszerrel, hanem például pszichoterápiával erősítheti meg a tűrőképességet, a konfliktuskezelő készséget. Gyógytornát, lazító gyakorlatokat ugyancsak javasolhat. Segíthet a migrénes panaszokon a rendszeres mozgás, a sportolás is. Mindenekelőtt pedig a felnőtteknek meg kellene tanítaniuk gyermekeiket nemcsak a követelmények teljesítésének, a célok eredményes elérésének a módjára, hanem a pihenés, a lazítás, a kikapcsolódás fortélyaira is.

Lóránth Ida