A születendő gyermek neme könnyen befolyásolható, az ondósejteket megfelelő hőmérsékleten tartva, derült ki egy brit tanulmányból. A hőmérsékletérzékeny genetikai kapcsoló – amely miatt a melegen tartott ondósejtből fiúgyermek születik – feltehetően evolúciós örökség.

Bár a tanulmány erre nem tért ki, könnyen előfordulhat, hogy a jégkocka és a felmelegített só a születésszabályozás fontos kellékévé válhat a jövőben. John McLachlan és Helen Storey szerint a herék valószínűleg azért vannak a férfi testén kívül, mert a hőmérséklet befolyásolja a gyermek nemét. A tudósok a Nature-nek elmondták: tény, hogy a forró éghajlaton sokkal több férfi születik.

Hőszabályozással a férfi többség ellen

Az általános vélekedés szerint a herék azért helyezkednek el a testen kívül, mert az alacsonyabb hőmérséklet elősegíti az ondósejtek fejlődését. McLachlan ezzel szemben úgy véli: „sokkal egyszerűbbnek tűnik a magasabb hőmérséklethez való alkalmazkodás kifejlesztése (az evolúció során), mint külső herékkel rendelkezni”. Az ivarmirigyek ugyanis így fájdalmasan sérülékennyé váltak, és heresérv is könnyen kialakulhat. A herék elhelyezkedése inkább azt akadályozhatja meg, hogy az ondósejtekből mindenképpen hím egyedek fejlődjenek ki. A sejtek alacsony hőtűrő képessége szintén a biztonsági rendszer része lehet: nagy melegben a spermiumok könnyen elpusztulnak, így már nem juthat szerephez a nemi kapcsoló.

Stuart West, az Edinburghi Egyetem evolúciós biológus kutatója úgy véli, mindenképpen érdemes tovább vizsgálódni a kutatók felvetése alapján, mert így kiderülhet, hogy a hőmérsékletre érzékeny nemi kapcsoló valóban megtalálható-e az emberben. Szerinte az ondósejteket különböző hőfokon tartva talán megtalálhatják azt a keskeny hőmérsékleti tartományt, amelyben még nem pusztulnak el a sejtek, de a nemi kapcsoló még működőképes.

A hüllők hőmérséklet-modellje

Érdekes, hogy a hüllőknél is a hőmérséklet számít. Nagyon sok hüllőnél befolyásolja a hőmérséklet az utód nemét. Az aligátoroknál például a 30 Celsius-fok alatt kifejlődő egyedek nőstények lesznek, míg a melegebben tartott tojásokból hím utódok bújnak elő. Ez a rendszer az emlősöknél nem működhet, hiszen az embriót az anya folyamatosan ugyanazon a hőmérsékleten, a saját testhőmérsékletén tartja.

McLachlan állítása szerint a hím jelleg kialakulásáért felelős, úgynevezett SRY gén valószínűleg egy hőmérséklet által szabályozott mechanizmushoz kötődik. A Peninsula Medical School kutatója elmondta: néhány hímnemű állat működő SRY nélkül jön világra, ami arra utal, hogy valami más – talán a hőmérséklet – előidézheti a hím nemi jelleg kifejlődését. A tudósok szerint a magas hőmérséklet olyan gének aktiválásával segíti elő a hím jelleg kifejlődését, amelyek később felgyorsítják az embrió fejlődését. A hímek ugyanis köztudottan gyorsabban fejlődnek, mint a nőstények.

(Forrás: HarmoNet)