Amikor a betegek úgy érzik, a mellékhatásoktól szenvednek, az orvosok gyakran semmibe veszik panaszaikat. A sztatincsoportba tartozó koleszterinszint-csökkentőt szedő 650 beteget felölelő vizsgálatból kiderült, hogy sok orvos tagadja a mellékhatások jelentkezését.

Az eredményekről dr. Beatrice A. Golomb, a San Diegó-i University of California kutatója számolt be. „Az orvosok általában tagadják a lehetséges kapcsolatot”, mondta a Reuters hírügynökségnek Golomb. „Ez még a leggyakrabban felírt gyógyszerek kapcsán jól ismert mellékhatások esetén is igaz. Teljesen világos, hogy szükség van az orvosok jobb képzésére a mellékhatásokról, és hogy nagy szükség van arra, hogy maguk a betegek is részt vegyenek a mellékhatás-jelentésben.”

A sztatinok egyik jól ismert mellékhatása, amely jellemzi a széles körben alkalmazott Lipitort és Zocort is, a májkárosodás és az izomproblémák, de a sztatinok okozhatnak memória-, koncentrációs, hangulati és egyéb problémákat is.

Az orvosok reagálása a lehetséges mellékhatásokra sorsdöntő, hiszen az izomproblémák továbbfejlődhetnek egy ritka, de potenciálisan halálos mellékhatásba, az izomsejt szétesésbe, ha a gyógyszer szedését nem hagyják abba.

A kutatók vizsgálták az orvosok sztatint szedő, mellékhatásokról panaszkodó betegeknek adott válaszait. Az esetek legnagyobb részében nem az orvos, hanem maga a beteg kezdeményezte a mellékhatások megbeszélését.

Az izomproblémákra vagy mentális tünetekre panaszkodó betegek 47%-a szerint orvosa tagadta, hogy a tünetek a sztatin szedésétől jelentkezhetnek, míg a neuropátiára, a végtagok idegi károsodásából származó fájdalomra panaszkodó betegek 51%-a tapasztalta ugyanezt.

Összességében a betegek 32%-a számolt be arról, hogy orvosa azt mondta neki: nincs kapcsolat tünetei és a sztatin szedése közt; 39% szerint orvosa lehetségesnek tartotta a gyógyszerszedés és a tünet közti kapcsolatot; 29% pedig se nem tagadta, se nem erősítette meg a tünet és a sztatin közti kapcsolatot.

A kutatókat „meglepte”, milyen gyakran utasították el az orvosok betegeik panaszait, mondta Golomb. Bár a vizsgálatot nem tervezték annak kutatására, miért van ez így, a kutatóknak azért van elképzelésük erről. Elmondták, hogy a gyógyszeripar sokat beszél a gyógyszerek előnyeiről, de „valójában nincs megfelelő érdekcsoport, amely biztosítaná, hogy az orvosok többet tudjanak meg a mellékhatásokról”.

A betegeknek tudatában kell lenniük bármilyen szedett gyógyszer lehetséges mellékhatásainak, mondja a kutatónő. És akiknek az orvosuk elveti panaszaikat, azoknak máshol kell kezelést keresniük, teszi hozzá. „Általában véve, a betegeknek mindig olyan orvosuk kell legyen, aki hajlandó meghallgatni őket.”

(Forrás: www.Stuff.co.nz, fordította a Tények és tévhitek számára Szendi Gábor.)

A cikkhez Szendi Gábor klinikai szakpszichológus fűzött kommentárt. Olvasásához kattintson ide.