A különféle gyomor- és bélbetegségek többsége ma már olyan általános, hogy népbetegségnek tekinthető. A leggyakoribb emésztőszervi problémák a gyomor- és nyombélfekély, illetve (bizonyos esetekben) az azt megelőző állapot, az úgynevezett reflux betegség.

Abban ma már minden orvos egyetért, hogy az emésztőszervi betegségek többségének hátterében különböző lelki gondok állnak. Éppen ezért a páciens akkor gyógyulhat ki véglegesen a betegségéből, ha a tüneti kezelés mellett sikerül nála elérni az életmódváltást és a lelki problémák mérséklését, megszüntetését is.

Igaz, napjainkra bebizonyosodott, hogy a gyomor- és patkóbélfekélyes esetek döntő többségéért közvetlenül egy baktérium (Helicobacter pylori) okolható, ám ahhoz, hogy ez a minden második ember szervezetében megtalálható, több tízezer éve az emberrel együtt élő kórokozó támadásba lendüljön, a gyomorban és az emésztőrendszerben ideális környezetnek kell kialakulnia. Ilyen helyzetet teremthet például a mértéktelen sófogyasztás.

Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság kutatásai szerint a baktérium nagyfokú alkalmazkodásra képes, mert genetikai állományát szaporodáskor folyamatosan változtatja. Ezzel maximálisan idomul ahhoz a környezethez, amelyben élnie kell, vagyis ahhoz a mikroklímához, amit az ember által elfogyasztott élelmiszerek teremtenek. Noha a kórokozó eredetileg nem kedveli a koncentráltan sós környezetet, a fokozott sóbevitel hatására átalakul. Utódai pedig már a sóban gazdag környezetben szaporodnak a legeredményesebben.

Az erős és tartós stressz vagy az egészségtelen táplálkozás hatására a gyomorban előálló savtúltermelődés miatti, koncentrált savas közeggel ugyanez a helyzet. A gyomorsav túltermelődését, vagyis a fekélyre való magas kockázatot az úgynevezett reflux betegség jelzi. A reflux, azaz a gyomorból a nyelőcső felé visszaáramló gyomorsav maró érzést produkáló tünetét szinte mindenki észlelte már. Ha nemcsak ritkán, egy-egy nehéz, fűszeres étkezés után jelentkeznek a kellemetlen jelek, hanem állandósulnak a tünetek, kezelendő betegségről beszélhetünk.

Tartós, égető érzés a torokban

Tipikus civilizációs betegség ez, amelynek hátterében környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt előfordulnak. Tünetei: az általában étkezés után egy órával jelentkező, kellemetlen, maró, égető érzés a gyomorszáj tájékán, a szegycsont környékén, illetve a torokban. Ehhez társulhat néha mellkasi fájdalom vagy nehéz nyelés, köhögés. A fekvő testhelyzet vagy az előrehajlás fokozhatja a tüneteket. Előfordul, hogy a betegnek krónikus köhögést, szűnni nem akaró csuklást vagy torokfájást okoz a reflux, némelyeknél pedig rekedtséget vált ki. Az utóbbi az alapbetegség kezelése híján gégegyulladáshoz, illetve a hangszalagok megvastagodásához vezethet.

A tipikus panaszok mellett úgynevezett nyelőcsőn kívüli tünetek is előfordulhatnak. Ilyen lehet a mellkasi fájdalom, ami sok beteget nagyon megijeszt, mert az infarktus előjeleként értékeli. Biztos különbséget csak a kardiológiai vizsgálatok eredményei alapján lehet tenni. Az asztmások háromnegyedénél a légzőszervi betegség mellett a reflux is fennáll, ez fokozza a köhögési ingert. Minden második, krónikus hörghurutban vagy visszatérő tüdőgyulladásban szenvedőnél is bizonyítottan magasabb a normálisnál a savtartalom a nyelőcsőben.

Az említetteknél ritkábban, de az arcüreg- és középfülgyulladás hátterében is meghúzódhat a reflux. Külföldi vizsgálatok adatai szerint körülbelül a betegek 10 százalékánál produkál a sav túltengése panaszokat az orr, a fül vagy a gége területén. Bár a betegek többsége ezt nem észleli, alvásában is zavarok jelentkezhetnek. Az ilyen beteg nehezebben tud elaludni, majd az éjszaka folyamán nyugtalanabbul, felületesen alszik. Gyakran kimaradnak nála az egészség szempontjából fontos, mély alvásciklusok, aminek következtében nappal folyamatosan álmos, fáradt. Az alvásproblémák miatt némelyeknél éjszakai fulladásérzés, másoknál szexuális zavarok észlelhetők. A szakemberek a fulladásérzés miatt a betegséget néma fojtogatónak is nevezik.