Lelki problémából testi betegség

Dr. Harasta Edit gasztroenterológus szakorvos állítja: betegeinek 60-70 százalékánál önálló vagy kísérő betegségként diagnosztizálható a reflux. Kialakulásának legfőbb oka a pácienseket naponta folyamatosan érő stressz, vagyis az esetek többségében a testi tünetet lelki problémák okozzák. Az természetesen irreális óhaj, hogy a beteg vonja ki magát a mindennapi stresszhatások alól, ám azok hárítása megtanulható. Ehhez általában szakember segítsége szükséges.

A reflux komplex kezelést igényel, vagyis előbb a testi tünetek megszüntetése a cél, ezt követheti a lelki gondok orvoslása, illetve akinél szükség van rá, az életmódváltás. Az utóbbira a legtöbb refluxos páciensnek szüksége van, mert helytelenül táplálkozik, a többség túlsúlyos vagy elhízott, dohányzik, az átlagosnál több kávét, illetve alkoholt fogyaszt. Az elhízás önmagában is súlyos kockázati tényező a betegség kialakulása szempontjából. Gyakori, hogy fogyással, a normál testsúly elérésével a refluxos beteg tünetei maguktól megszűnnek.

A reflux mindenképp szakorvosi kezelést igényel, mert az elhanyagolt tünetek következményeként torok- és gégegyulladás alakulhat ki, a tartós hurut pedig fekélyt, hegesedést, ritkán nyelőcsőszűkületet okozhat. A nyálkahártyát hosszú időn át érő, maró hatás ritkán, de rákos elváltozást is előidézhet. Kezeléséhez a szakorvos által javasolt célzott gyógyszerek hosszú távú szedése szükséges. Az időnként (általában nehezebb ételek vagy savat gerjesztő italok elfogyasztása után) jelentkező gyomorégés a patikákban vény nélkül kapható savközömbösítő, a sav termelődését csökkentő készítményekkel hatásosan megszüntethető, ám ezek szedése hosszú távra nem javasolt, mert felboríthatják a szervezet sav/bázis egyensúlyát. Harasta doktornő szerint a reflux műtéti úton történő megszüntetésére csak nagyon ritkán, kivételes esetekben kerül sor. A beavatkozás hosszabb-rövidebb ideig kiküszöbölheti a páciens panaszait, de fennáll a betegség kiújulásának a kockázata is. A műtét során a sebész helyreállítja a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom eredeti funkcióját.

A legfontosabb a táplálkozás átalakítása

Az életmódbeli változtatások sorában (a stresszhelyzetek megfelelő módon való kezelésének elsajátítása mellett) a táplálkozás átalakítása az egyik legfontosabb tényező. A refluxos betegnek naponta többször, kis mennyiségű táplálék elfogyasztása javallott. Bizonyos élelmiszerektől tartózkodnia kell. Ilyenek például a csokoládé, a paradicsom, a citrusfélék, az erősen fűszerezett, illetve bő zsiradékban megsütött fogások, a szénsavas üdítők, a kávé és az alkohol. Természetesen a dohányzás is növeli a betegség kockázatát, illetve súlyosbítja a már meglévő panaszokat. A tünetek enyhítéséhez, illetve elkerüléséhez jelentős mértékben hozzájárulhat az aktív, mozgásban gazdag életmód, amely elősegíti a táplálék gyorsabb emésztését és felszívódását. A refluxos betegeknek az orvosok rostokban gazdag étrendet javasolnak. Ilyenek például a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök. Azt tanácsolják, hogy étkezés után legalább 2 órán át kerüljék a lefekvést, szokjanak le a dohányzásról és (ha kövérek) sürgősen fogyjanak le. Ágyukban a szokásosnál valamivel magasabb párnára fektessék a fejüket, és kerüljék a szoros ruházat viseletét is.

Régi népi gyógymód a gyomorégést szódabikarbónával megszüntetni, ami egy-egy többfogásos, nehéz ebéd elfogyasztása vagy éjszakai mulatozás után pillanatnyi sikerrel kecsegtet, a tartósan fennálló tünetekre viszont hatástalan. A legalább két héten át a torokban, a nyelőcsőben észlelt égető, maró érzéssel mindenképp tanácsos orvoshoz fordulni. Az éveken át kezeletlen, illetve házi módszerekkel sikertelenül kúrált betegség elszenvedőinél sokkal nagyobb a kockázata egy később kialakuló, rosszindulatú daganatos betegségnek. Egy skandináv felmérés megemlíti, hogy azoknál a személyeknél, akiknek legalább 20 éve fennállnak már a gyomorégési panaszaik, tizenhatszor nagyobb a nyelőcsőrák kialakulásának kockázata, mint a lakosság többi részének. Ennél is magasabb a rizikója a rákra a 60 éven felüli, italozó férfiaknak.

(lóránth)