Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészség a testi, szellemi és a szociális jólét állapota. Ennek megfelelően az anatómia és élettan könyvekben leírtakon kívül nem beszélhetünk egyetlen egy egészséges emberről sem ezen a világon.

A statisztika szerint egy átlagember tízévente egy életveszélyes, 10 nehéz és számtalan könnyebb betegségen esik át. Ha összegyűjtünk egy nagyváros utcájáról 1000 embert és modern orvosi diagnosztikai eszközökkel, valamint alapos kikérdezéssel megvizsgáljuk őket, akkor egyetlenegy sincs, aki teljesen egészséges volna.

A természetgyógyászat a maga még érzékenyebb diagnosztikai módszereivel még annyi valóban egészséges embert sem talál, mint a hagyományos orvoslás.

Kizárólag a dózison múlik, mi milyen mértékben mérgező

Már Paracelsus utalt rá, hogy ebben a világban végül is minden méregnek számít. Kizárólag a dózison múlik, hogy milyen mértékben mérgező valami.

A fejlett ipari államok lakosságának egészségügyi helyzete az utóbbi évtizedekben folyamatosan romlik. A növekvő allergiás megbetegedések már a lakosság felét érintik, világosan mutatva, hogy a védelemért felelős immunrendszerünk mennyire károsodott.

Évente több tízezer, bizonyos ismeretek szerint 300 ezer új allergén, tehát az emberi szervezetet potenciálisan terhelő, károsító, természetidegen, szintetikus anyag jelenik meg a világban. Ezt a terhelést már nagyon kevés ember képes tolerálni úgy, hogy ne betegedjen meg. Előreláthatólag a ma élő emberiség 80%-a lesz előbb vagy utóbb allergiás élete folyamán.

Mi köze mindehhez a fogorvosnak?

Az orvosi szakterületek közül messze a legtöbb és legváltozatosabb összetételű anyagokat a fogászati szakma használja. Az anyagok nagy része évekig, évtizedekig a páciens szervezetében van, és ott tartós kapcsolatba kerül az élő szervezet szöveteivel – mechanikai, kémiai, elektrokémiai, energetikai hatásokat fejtve ki. A hatások összessége nehezen modellálható kísérleti körülmények közt, mivel a hatás fontos összetevője, hogy az a bizonyos anyag a szájban milyen hosszú ideig fejti ki hatását. Az tény, hogy az ember gondolkodásra képes, tudatos lény, és az idegen anyagok kumulatív hatásként a tudat működésére is befolyással vannak, szintén bonyolítja a kérdést. Ezáltal kísérleti körülményekkel nem modellálható helyzetet teremt a kutatók számára. A legújabb anyagszerkezeti és kvantumfizikai kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a leginkább zavaró tényezők az ember finomregulációs működésében a fogorvosok által is legtöbbet használt elemek, a fémek. Ennélfogva nem lehet eleget beszélni az amalgám mint a legrégebb óta használt fogorvosi fémötvözet emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, valamint az egészségügyi hatóságoknak az amalgámhasználat kérdésében tanúsított hozzáállásáról.

Elvben nincs olyan, fogászatban használt anyag, amelyik ne allergizálta volna már valamelyik pácienst, vagy ne mutatott volna kóros reakciót a szervezetben. Mégis az amalgámról kell beszélnünk a legtöbbet, mert ez a legrégebben és legszélesebb körben használt fogászati idegen anyag. Az amalgám egy sajátos fémötvözet, melynek alkotórészei a higany (50%), valamint az ezüst, az ón, a cink és a réz.

Milyen káros tüneteket okoz az amalgám?

Az amalgám káros hatása által okozott tünetek, csak példaképpen:

• allergia
• vérnyomásproblémák
• depresszió
• szédülés, fejfájás, migrén
• kimerültség, koncentrálóképesség csökkenése, memóriazavar
• gyomor- és bélpanaszok
• fémes íz, szájszárazság
• nehéz légzés
• szájnyálkahártya-elváltozások

Ezek a tünetek természetesen más kórokoktól is létrejöhetnek, de a fenti tünetek amalgámterheltséggel való kapcsolatát jól mutatja az, hogy amikor eltávolítják a töméseket és az amalgám depókat kivezetik a szervezetből, ezek a tünetek egykettőre megszűnnek.

Vajon mióta ismertek az amalgám negatív hatásai? Azt mondhatjuk, ha végigtekintünk az amalgám történetén, hogy már kezdetek óta súlyos problémák voltak az amalgám alkalmazásával. 1850-ben az amalgámötvözet káros hatásai miatt kizárták a kamarából azt az amerikai fogorvost, aki amalgámot használt. Erre a kizártak létrehozták az ADA-t, amely mára a legerősebb amerikai fogorvosi szövetséggé vált, és ezek a fogorvosok legalizálták az amalgámot, gazdasági érdekekre hivatkozva.

Dr. Gergely Ákos
fogorvos

Biológiai fogászat, elektroakupunktúra, homeopátia: 1123 Bp., Kékgolyó u. 15/b. Bejelentkezés: (1)-355-4618, drgergelyakos@freemail.hu

(Folytatjuk)