A mozgásszervi betegségek egyre több embert sújtanak. A panaszok egy része civilizációs eredetű, és szoros összefüggést mutat a helytelen, mozgásszegény életmóddal. Némely betegségfajtáknál kimutatható az örökletes hajlam. Idős korban gyakori a csontritkulás.

Ennek kialakulásában szerepe lehet a helytelen táplálkozásnak is. A lakosság körében a leggyakoribb mozgásszervi panaszok az ízületek kopásos tünetei – szögezi le egy betegeknek szóló ismertetőjében dr. Szombati István reumatológus. Az ízületi kopások általában a középkorúaknál jelentkeznek, idősebb korban súlyosbodnak és gyakoribbá válnak. A kezdetben fájdalom- és panaszmentes porckopás leginkább a nagy ízületekben, illetve a gerinc- és nyaki csigolyáknál észlelhető. Oka a csontokat körülölelő ízületi tok porcos szövetének fokozatos pusztulása.

Veszélyeztetett sportolók, táncosok

A beteg mozgása folyamatosan gyengébb és fájdalmasabb lesz. A kopásos jellegű ízületi betegségek általában azoknál a középkorúaknál jelentkeznek, akiknek fiatalabb éveiben bizonyos ízületi csoportjaira az átlagosnál nagyobb, hosszan tartó fizikai terhelés hárult. Így például bizonyos sportot űzőknél, a táncosoknál, a kemény fizikai foglalkozást vállalóknál.

Az ízületekre extrém terhelést jelent az elhízás is. Némely születési rendellenesség, vagy sérülés is lehet egy későbbi kopásos folyamat előidézője, de közrejátszhat a betegség megjelenésében az örökletes tényező, a családi halmozódás is. Ami persze nem azonos a „klasszikus” örökletes betegségeknél tapasztaltakkal. A beteg felmenőitől csupán a hajlamot örökli az ízületi betegségekre, annak kialakulásához azonban általában több környezeti és életmódbeli tényezőre is szükség van.

Az ízületi panaszok megjelenésére nagyobb a kockázata némely belgyógyászati betegségekben (pl. diabétesz) szenvedőknek, illetve a mértéktelenül alkoholizálóknak. A kopásos eredetű ízületi betegségnél fennáll a veszélye annak is, hogy a betegnek, aki kíméli a fájó területet, az egészséges ízületei is megbetegszenek a túlterheléstől.

Gyulladásos tünetek

Gyulladásos ízületi panaszok jelentkezhetnek mind a külvilágból a testbe kerülő kórokozók, mind a szervezet saját védekező rendszerének túlműködése miatt. A gyulladás általában több ízületet is megtámad. Az előbbi esetben a betegség lázzal, erős fájdalommal jár, a tünetek hamar jelentkeznek, az utóbbinál viszont akár hónapokig rejtve marad. A kopásos tüneteknél a beteg fájdalmai nappal, általában fizikai terheléskor jelentkeznek, a gyulladásos panaszok éjszaka, nyugalmi állapotban sokkal súlyosabbak. Az ízületi gyulladás nemcsak az időseket és a középkorúakat támadja meg, a fiataloknál ugyanolyan gyakran diagnosztizálják.

Csontritkulás – a néma járvány

A csontritkulás megjelenésében is szerepet játszhat a családi halmozódás, illetve a páciens neme. Nőknél a változó kor beálltával gyakrabban jelenik meg, mint a férfiaknál. A kor előrehaladtával pedig nő a kockázatuk a panaszok jelentkezésére. A betegség a csonttömeg vesztésével jár: a szervezet csontépítő sejtjei lassabban működnek, mint a lebontók.

A csontritkulást néma járványként is emlegetik, mert éveken keresztül tünetmentesen pusztulnak a csontok, amikor pedig a tünetek jelentkeznek, általában már nagy a baj. A csontok törékennyé válnak, a hát meggörbül, súlyosabb esetben combnyaktörés, csigolyaösszeroppanás következhet be. A betegségnek ebben a fázisában már kevés eredménnyel kecsegtetnek a kezelések, mert a lebomlott csonttömeg visszaépítésére nincs mód.

Fontos a megelőzés, a szűrés

Mint minden betegségnél, az ízületi panaszoknál is döntő szerepe lehet a megelőzésnek, illetve az időben megkezdett kezelésnek. A panaszmentes időszakban elkezdett kezelés megállíthatja a kóros folyamatokat, bizonyos betegségfajtáknál pedig gyógyulást hozhat. A korai kezelésbe vételkor az orvosnak lehetősége van a megfelelő gyógyszeres, illetve kiegészítő terápia kialakítására. A gyógyszerek mellett a betegek állapotán sokat javíthatnak a gyógyfürdők, a gyógytornász, a fizioterápiás kezelés, a gyógymasszázs. Az orvosok általában kombinált terápiát alkalmaznak.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság szakvéleménye szerint a hazai lakosságnak legalább a 7-10 százaléka lehet érintett a csontritkulásban. A betegség következményeként évente körülbelül 15 ezer combnyaktörés, 20 ezer csuklótáji alkartörés és 30 ezer csigolyatörés történik. A combnyaktörést szenvedettek közül fél éven belül minden negyedik-ötödik elhalálozik. A világstatisztikák szerint évente a Földön több nő hal bele a combnyaktörésbe, mint a mell-, a méhnyak- és a méhtestrákba együttesen.

Magyarországon a csontritkulás miatt bekövetkezett törések kezelési és egyéb költségei évente 12-14 milliárd forintba kerülnek az egészségügyi költségvetésnek. Éppen ezért kiemelt jelentősége van a rendszeres szűrővizsgálatoknak, csontsűrűségmérésnek. A szűrést végző osteoporosis központok ma már országszerte megtalálhatók, így saját egészségének megtartása végett mindenki részt vehet a vizsgálaton.

Lóránth Ida