Őszi méregtelenítés gyógynövényekkel
Ha egy állat megbetegszik, gyakran kilométereket vándorol bizonyos, speciális hatóanyagokat tartalmazó növényekért. Például ha a mezei nyulat róka veszi üldözőbe és a nyúl megmenekül, akkor addig kutat, amíg kalciumot tartalmazó, nyugtató hatású növényre nem talál.
„Negyvenedik életév után legtöbbet segít rajtunk az a táplálék, amit nem ettünk meg.”
(Lodovico Cornaro velencei dózse).
„Az állat okosabb nálunk, nem eszik akkor, amikor beteg, így szervezete könnyebben visszanyeri egyensúlyi állapotát. Természetes ösztönünk ugyanis időnként böjtre szólít bennünket, amikor étvágytalanok vagyunk, vagy betegség idején is, azonban többnyire elnyomjuk ezt a jelzést étvágykeltéssel, erőltetett evéssel.”
(Dr. Oláh Andor)
A vegyes étrend káros, betegségokozó hatását a népi gyógyászatban „csömörnek” nevezték. Ezt az állapotot feloldani szükségszerűen csak koplalással tudták, azaz néhány napos böjttel ellensúlyozták eleink.
Értelmetlen salaktalanítás?
„Tudományos és orvosi szempontból a salaktalanítás, méregtelenítés értelmetlen, mivel az emésztés és anyagcsere normális működése esetén a szervezet minden olyan anyagot magától kiválaszt, amelyre nincs szüksége.” – olvashattuk a minap egy közismert internetes honlapon.
A megállapítás továbbgondolásra érdemes. Lássuk csak, miért:
-
Ki mondhatja el magáról, hogy anyagcseréje teljesen normális, egészséges, vagyis szervezete mindent tökéletesen kiválaszt, méregtelenít?
-
Gyakran halljuk orvosi rendelőkben bizonyos betegségek diagnosztizálásakor, hogy diétázzon, kevesebb kalóriát vigyen be, szénhidrátbevitelét csökkentse. Vagy például bizonyos orvosi vizsgálatoknál lerakódásokat találtak az érrendszerben… A vastagbél számos területén lerakódásokat észleltünk, ezért javasolt ilyen-olyan diéta követése stb.
Természetgyógyászati szempontból a „lerakódásnak”, „salakanyagnak” nevezett anyagokat a gyógynövények, a természet adta lehetőségek bevonásával, nem utolsósorban pedig a népgyógyászat évszázados – bizonyos népeknél évezredes – tapasztalatával segíthetjük eltávolítani a szervezetből.
A böjt, böjtölés története az ókorba nyúlik vissza, amikor a vallási ünnepeket egybekötötték a megelőző böjttel. A hívők a testükben felhalmozódott salakanyagok mellett a mérgező, tisztátalan gondolatoktól is megszabadultak.
A böjt és a hozzá tartozó fogalomkör
A magyar néphagyományban is gyakran találkozunk a böjt fogalmával. A böjt élettani hatásai mellett kapcsolódik különböző fogadalmak, megvalósítandó célok, bűnbocsánat kéréséhez, vagyis nemcsak testileg, hanem lelkileg is segít a megtisztulásban.
„A múlthoz visszatérés nem jelent visszafelé menést, hanem csupán azt, hogy felvesszük a kapcsolatot az évezredes tapasztalatokkal, hogy jobb körülmények között tovább haladhassunk.” (Lichtenhaeler)