Mi a betegség? És mi a gyógyító dolga?
A részek összessége nem azonos az egésszel
Az ellentétes szemléletmódok közeledését a rendszerelmélet tudományos megállapításai segíthetik.
A rendszerelméletek első zseniális felismerése az a megállapítás volt, hogy a részek összessége nem azonos az egésszel, hanem az egész egy minőségileg magasabb kategóriát képvisel.
Ezért nem lehet a részeket önállóan vizsgálni és befolyásolni a működésüket úgy, hogy ne lennénk tekintettel a nagy egészben zajló akciókra, reakciókra, összefüggésekre, kölcsönhatásokra.
Az egész a rendszer, a rész az elem ebben a megfogalmazásban. Az elemek kölcsönhatásban vannak egymással, és a kölcsönhatásban vannak a külvilággal, amely szakadatlanul változik, ezért nincs elszigetelt rendszer, amely mindig ugyanúgy reagál, és kiszámítható, modellezhető. Az ember is úgynevezett nyílt termodinamikai rendszernek tekinthető, ahol a környezettel való állandó kölcsönhatás, illetve a működését minden másodpercben befolyásoló külső-belső körülmények miatt a rendszer mindig a negatív entrópia, azaz a szuper rendezettség irányába törekszik, hogy fenntartsa viszonylagos állandóságát, elkülönültségét. Ezt a rendezettséget, mondhatjuk, harmóniát a tudat, az intelligencia, modern nevén az információ biztosítja az ember számára.
Ha elválik a testtől az anyag felett álló rész
Ez azt jelenti, hogy ha a fizikai testtől, az anyag felett álló rész (lélek, szellem) hirtelen elválik, a rendezettség fenntartójának hiánya miatt a lebontó, a rendezetlenség (entrópia) irányába indulnak a folyamatok: elkezdődik a test oszlása.
Az ember ráadásul rendszerek összességéből áll: rendszer az emberi test; rendszer az egyes testrészek, belső szervek, mint pl. a máj; rendszer a májon belül a májsejt; a sejten belül bármelyik molekula; a molekulán belül bármelyik atom. De a másik irányba haladva is rendszerekbe van illeszkedve az ember, ilyenek: a család, a társadalom, az összes lény együttese, a Föld, a naprendszer, a teljes univerzum. Mindegyik egy-egy rendszer, összességükben pedig egy nagy rendszer a mindenség. Ebbe értsük bele Niels Bohr és Werner Heisenberg Nobel-díjas tudósok szerint az emberi tudatot is.
Amint fenn, úgy lenn
Persze ezek nem újkeletű eszmék, csak újra felfedezett gondolatok, amiket már a 4000 évvel ezelőtt élt egyiptomi tudós pap így jegyzett le a Smaragdtáblára:
„Való igaz, hamisság nélküli és teljességgel bizonyos, hogy ami lent van, teljességgel megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, teljességgel megfelel annak, ami lent van, hogy az Egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsuk.” (Hermész Triszmegisztosz)
Tehát még egyszer, hogy érthető legyen: minden elem (pl. szerveink) valamilyen nagyobb rendszer része, és az elemek is rendszerek összességeként egymásra hatnak. A fogak és a szájüreg az akupunktúra rendszerében energetikai kapcsolatban állnak a szervezet többi részével. Ezt az összefüggésrendszert ismeri és alkalmazza munkája során a biológiai fogorvos.