Az immunrendszer megerősítése komplex feladat. Fitoterapeuta természetgyógyász szerzőnk sorozatának ebben a cikkében ezúttal áttekinti a szervezet külső és a belső védelmének elemeit, ismerteti a gyógynövények szerepét és szól a gondolatok, az érzelmek hatásáról.

Ennek a cikknek akár a mottója lehetne a következő gondolat:

„Bölcs, vén könyvekben áll, hogy por vagyunk. De én, aki a füvek beszédjét terelem….tudom, hogy nemcsak por vagyunk: por és istenpor vagyunk.”
(József Attila: Tanítások)

Az ünnepek előtti nagy forgatagban, a vásárlás és munka által ránk rótt terhek kényszerhatására hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy fontos üzenetről, melyet a fenti idézetben találhatunk.

Mi, emberek is a természet, az univerzum szerves részei vagyunk, bár az életünkben eluralkodó civilizáció időnként elfeledtetheti velünk mindezt, hamis illúzióba ringathat bennünket. Természeti lényekként szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hisz rendelkezünk a tudatosság fegyverével, célirányosan felkészíthetjük szervezetünket a téli évszakváltásra, a fagyos, szeles napokra.

A növénykedvelők, kerttulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a nem télálló növényeket a fagyok beállta előtt biztonságos helyre telepítsék, a szabadban lévő fagyérzékeny cserjéket, fákat takarással óvják meg a tél viszontagságaitól vagy a ránehezedő hó súlyától. Az autótulajdonosok felkészítik járműveiket, fagyálló folyadék, téli gumi cserével, hólánc vásárlásával, autótakaró ponyvával. Ez az előrelátás természetes, de vajon a magunk egészségére, immunrendszerünk téli felkészítésére, a téli évszakváltásra van-e tervünk, gondolatunk, gyakorlatunk?

Aki testi-lelki értelemben felkészül az évszakváltásra, azt jóval kevesebb kellemetlen meglepetés érheti, kis figyelemmel a változásból eredeztethető megfázások, felfázások, felső légutak betegségei elkerülhetők.

Mire figyeljünk, hogy egészségünket megőrizhessük? Hisz az évszakváltás átmeneti időszakának védelme után szervezetünk már megszokja a megváltozott körülményeket, kevésbé lesz érzékeny a külső hatásokra.

Külső védelem

Öltözködésünk során az egyik legnagyobb figyelmet a

• tiszta, meleg, száraz lábbelire fordítsuk, különös tekintettel a női (de férfiak számára is fontos) felfázásos betegségek megelőzésére, valamint a kisgyermekek anatómiai adottságaira. Ne csak a Télapót várva nézegessük a csizmánk belső állapotát. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy kellően megtartja-e a test melegét a talpbetét, avagy érdemes vásárolni egyet, esetleg vastagabb kartonlapból (a papír jó hőszigetelő) a bélés alá beszabhatunk egy hőszigetelő réteget. Drágán vásárolt csizmáknál is előfordulhat, hogy a vékony talp miatt éppen azt a hőtároló funkciót nem szolgálja, amiért vásároltuk. A lehűlt lábak hideg, lehűlt vért szállítanak testünk további részei felé, így aztán „átfázunk”. Ne feledjük: a láb az egész test hőviszonyainak indikátora.
• A réteges öltözködésről sokat beszélünk, szinte minden újságban, egészségvédő műsorban szerepel ez a mondat. De mit is jelenthet mindez pontosan? Több vékonyabb ruhadarab egymásra vételét, így adott esetben levehető-visszavehető réteggel alkalmazkodva a változó hőmérséklet körülményeihez. Ezt tudjuk, de vajon egyértelmű-e mindenki számára, hogy a legalsó, a testünket közvetlenül fedő réteg tiszta pamutból készült alsó ruházat legyen? (A trikó hölgyek számára is hasznos!) Testünket hatékonyan védi a változó hőhatásoktól: melegből hidegbe kijutva jól megtartja a test hőmérsékletét, de hidegről a meleg szobába érve az esetleges többlet meleget is képes magába szívni, így elkerülhetjük a megfázást. A mai, oly divatos öltözködésben a lányoknál a vese, a derekuk környéke és a has területe nincs megvédve az időjárás viszontagságaitól. Vigyázat, az ártalmas hatás nem azonnal jelentkezik!
• A kesztyű, a sál, a sapka és/vagy a kapucni viselete megóvja testünket a hideg szél, a nedves és ködös időjárás behatásaitól. A kesztyű viselete abban is segíthet, hogy közvetlen fertőzéssel kevésbé tudjuk átvenni a kórokozókat a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön (kapaszkodók), bevásárlások alkalmával (kilincsek, bevásárlókocsik vezetőrúdja).

Belső védelem

Az átgondolt táplálkozás immunrendszerünk alapja, ez közismert. A hiányos vagy nem megfelelő táplálék bevitele nem erősíti vagy akár meg is gyengítheti szervezetünk védekezőképességét. Immunrendszerünket megerősíthetjük azzal is, ha törekszünk a helyesen kialakított, valamint arányaiban is megfelelő fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok (C-vitamin, A-vitamin, B-vitaminok, karotinoidok, E-vitamin és folsav), ásványi anyagok, antioxidánsok és flavonoidokban bővelkedő étrend kialakítására. Védőpajzsként szolgálhat a helyes táplálkozás a szervezetünkbe bekerülő kórokozók (vírusok és baktériumok) támadásaival szemben. Az immunrendszert kedvezőtlenül befolyásolja a fehér cukor, a zsíros ételek, a gyakori húsételek, valamint az olyan ételek fogyasztása is, amely bevitele után a szervezet hosszú ideig az emésztéssel van elfoglalva.