Számos gyógyíthatatlannak hitt betegség közül az egyik legfélelmetesebbnek a kellemetlen és esztétikailag is félelmetes bőrbetegséget, a pikkelysömört (psoriasis vulgaris) tartják. Statisztikai adatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban a lakosság 4%-a érintett.

A trópuson élő feketék és az indián lakosság között ritkán fordul elő. A psoriasis a nőket és a férfiakat egyformán érinti.

A bőrön kívül a pikkelysömör ízületi gyulladást is okozhat, és a körmöket, de a hajas fejbőrt sem hagyja érintetlenül. Gyakorlatilag a test bármely tájékán keletkezhetnek éles határú, kellemetlenül viszkető élénkvörös foltok vagy plakkok. A jelenség felszínét lemezes hámlás borítja. Jellegzetes megjelenési helyük a csuklók, könyökök, térdek, a farpofák, a bokák, a lábszár.

A pikkelysömört a túl gyorsan szaporodó bőrhámsejtek egymásra tolulása, gyors felhalmozódása okozza. Psoriasis esetén a bőrhámsejtek hozzávetőleg ezerszer gyorsabban szaporodnak, ezeket a bőrfelületi epidermisz nem képes megfelelő ütemben levedleni, így összetorlódnak és ez képezi a jellegzetes pikkelyszerű lemezes hámlást.

Enzimhiba és más tényezők

A pikkelysömör keletkezését két enzim, az adenozin-monofoszfát (ADM) és a guanidin-monofoszfát (GMP) arányának a megváltozása okozza. A betegség tehát enzimhibával függ össze!

Noha a pikkelysömörnek jelentős genetikai komponensei vannak, mégis a terápia középpontjában a két szóban forgó enzim egyensúlyának a helyreállítása áll.

A pikkelysömört számos tényező okozhatja vagy hozzájárulhat a kialakulásához. A tökéletlen fehérjeemésztés miatt bél toxémia (Candida vagy baktérium endotoxinok) keletkezhet. A csökkent májműködés is előkelő helyet foglal el a kiváltó okok sorában. A májfunkció romlása következtében csökken a méregtelenítés, és a vérben megemelkedik a toxikus anyagok szintje. További okok lehetnek: az alkoholizmus, sok állati zsír fogyasztása, a stressz és a rostszegény étrend.

Ennek megfelelően javítani szükséges az enzimműködést. Az ortomolekuláris terápiás beavatkozás keretei között a vitaminellátás javítása fontos körülményként kezelendő.

Vitaminok, nyomelemek, telítetlen zsírsavak szerepe

Az A-vitamin hámvédő hatása közismert. Természetes forrásai: sütőtök, sárgarépa, paraj, sóska, tejtermékek, paradicsom, cékla, káposzta. petrezselyem, zeller, áfonya, barack, csipkebogyó.

E-vitaminból napi 400 NE bevitele javasolt. Forrásai: teljes kiőrlésű gabonaliszt, csírázó magvak, szója, csipkebogyó, dióbél, földimogyoró, mák, tökmag, kapor, petrezselyem, zeller, csalán, mandula, napraforgóolaj.

A nyomelemek közül a króm-, a szelén- és a cinkellátás igényel külön figyelmet a terapeuta részéről.

Külön említendő a D-vitamin aktív formája, amely szerepet játszik azoknak a celluláris folyamatoknak az ellenőrzésében, amelyek a sejtek másolódásában vesznek részt.