A tanulmány sarokpontjai

A Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények című Föld Barátai-tanulmány 2008-as kiadásának főbb megállapításai:

• A génmódosított növények elterjesztése jelentősen megnövelte a növényvédőszer-felhasználást. Kormányzati jelentések mutatják, hogy 15-szörösére nőtt a glüfozát hatóanyagú RoundUp gyomirtószer felhasználása az Egyesült Államokban, és majdnem 80%-kal növekedett Brazíliában. Emiatt szerte a világon megnőtt a glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövények száma, emelkedtek a gazdák költségei és erősödött a környezeti károk miatti aggodalom.
  Az Egyesült Államokban emellett több, erősen mérgező növényvédő szer felhasználásának növekedéséről számolnak be, köztük egy olyanéról, amelyet Európában már betiltottak. A glüfozát többé nem helyettesít más gyomirtókat az Egyesült Államokban. 2002 és 2006 között a 2,4,D nevű gyomirtó (a vietnami háborúban lombtalanítóként használt Agent Orange egyik komponense) használata a szójatermesztésben megduplázódott. Az (Európában egészségügyi problémák miatt betiltott) atrazin kukoricatermesztésben történő felhasználása 2002 és 2005 között 12%-kal nőtt az Egyesült Államokban.
• A génmódosított növények nem adnak megoldást a szegénységre és az éhezésre. Az eddig köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó többségét a szegények táplálása helyett takarmányozási céllal használják fel a gazdag ipari országok, az állattenyésztésben és húspiacuk ellátására. A génmódosított növények az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági modell részeként hozzájárulnak a kistermelők földjeinek és megélhetésének elveszítéséhez és egyáltalán nem csökkentik a szegénységet.
  A biotech ipar gyakran állítja, hogy a génmódosított gyapot (Bt-gyapot) megnövelte az összes gyapottermést, ezáltal hozzájárult a gazdák közötti szegénység csökkentéséhez. Ugyanakkor részletes elemzések kimutatják, hogy a termésnövekedés nem a génmódosításnak, hanem a kedvező időjárásnak, az öntözés bevezetésének és a fejlettebb vetőmagfajták alkalmazásának köszönhető. Ezenfelül számos országban, ahol a gazdák többet fizettek a Bt-gyapot vetőmagért, a végén ugyanannyit kellett hogy költsenek rovarölő vegyszerekre, mint a hagyományos gyapotot termesztő társaik.
• Összességében a génmódosított növények nem teremnek többet, mint a hagyományos fajták. Még az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) is elismeri, hogy egyetlen, a piacon levő génmódosított fajtát sem a nagyobb terméshozam elérése érdekében génmódosítottak. A növények terméshozamát legnagyobb mértékben az időjárás, az öntözés és a műtrágyák, a talajminőség és a gazdák menedzsment képességei befolyásolják.
• A génmódosított növények folytatódó kudarca Európában. Az Európában termesztett kukorica kevesebb mint 2 százaléka genetikailag módosított, és 5 EU-tagállam tiltotta már be a génmódosított kukorica termesztését, annak környezeti hatásai miatt.
  A biotechnológiáról 2007-ben készített EU felülvizsgálat megerősítette, hogy a génmódosított növénytermesztési szektor nem teljesít valami jól. Ugyanakkor a környezetbarát mezőgazdasági módszerek, mint például a biogazdálkodás, több munkahelyet hoznak létre, serkentik a vidéki gazdaságot, és természeti környezetünk számára is biztonságosabbak.

A teljes tanulmány letölthető innen.
Az akadémiai és kormányzati források felhasználásával készült tanulmány letölthető a Föld Barátai Európa honlapjáról.

(Forrás: független.hu)