A kalcium/foszfor arány szempontjából kedvező és kedvezőtlen hatású táplálékok

Kedvezők:
Mák 1148:884
Petrezselyem 783:607
Csalán(!) 200:120
Káposzta 212:87
Hagyma 87:45
Füge 54:32
Narancs 42:22

A „fő bűnösök”:
Ömlesztett sajt 400:700 (!)
Tojás 56:216
Virsli 15:372
Csirkehús 12-200
Borjúszelet 10:193
Sertésszelet 5:186

További kalciumszint-csökkentő tényezők

Sok cukor fogyasztása. A túlzott, fölöslegben felvett cukormennyiség ugyanis a béltraktusban elerjed, és az erjedés révén keletkező különböző illó zsírsavak (ecetsav, propionsav, vajsav) a szervezet „savasodását” erősítik. A fölöslegben keletkező szerves savak közömbösítéséhez (pufferolásához) a szervezetnek kalciumra van szüksége.

A fehérlisztben kevesebb a kalcium, mint a teljes kiőrlésű lisztekben, illetve a belőlük előállított készítményekben, miután a búza- vagy a rozsmag héját és az alatta lévő szöveteket eltávolították (korpa), ami csökkenti a finomliszt rost- és vitamintartalmát. így a liszttel felvett keményítő cukron keresztül történő elbomlása is „savasít”.

A túlzott fehérjebevitel szintén rontja a szervezet sav-bázis egyensúlyát, mivel a lebontott fehérjékből keletkező aminosavakat is közömbösíteni kell, ami ismét kalciumszint-csökkentő tényezőként jelentkezik.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az aminosavak lebontása során keletkező karbamidot ugyancsak dezaminálni, illetve közömbösíteni szükséges. A túlzott fehérjefogyasztás miatt kialakuló kedvezőtlen anyagcsere-állapotról korábban, a metionin-homocisztein átalakítás kapcsán, mint kifejezetten kalciumürítő hatású tényezőről már említést tettünk, és arra a későbbiekben még visszatérünk.

Mi a helyzet a tejjel?

A tehéntej táplálkozás-élettani jelentőségének a megítélése – különösen az olaj-, pontosabban a margaringyártó ipar offenzív propagandája miatt – ellentmondásosnak látszik. Célszerű ezért erre a témára újra visszatérni.