Bár ki tudja? Magyarországon, a nagyvilághoz hasonlóan, az egészséges látás visszaszerzésének természetes útja hivatalosan nem létezik. Csak a szemüveg és a kés az „előrehaladott kor és a genetika” által okozott látásproblémák megoldásának egyetlen mankója, mondják a szemészek. Tehát ne örvendezzünk idő előtt, a jég még sokáig nem törik meg.

Ugyanakkor az optimistábbaknak talán most is bejön, ha optimisták. Elvégre egy tudós orvos csoport jelentett be valamit. Lehet, hogy hamarosan összeérnek a szálak, és az orvosi rendelőben eldönthetjük: hogy szemüveggel vagy anélkül akarunk újra élesen látni.

Szemüvegesség a rossz nézési szokások miatt

Lehet, hogy az iskolák is észbe kapnak és átgondolják a logikusnak tűnő, de eleddig semmilyen eredményt nem hozó 30 cm-es olvasási távolságot, az előirt fényerőt, merthogy eleddig nem járt eredménnyel, és egyre több a szemüveg. (A korabeli rajzon látható, hogy egy német optikus fejtartót is kitalált, az olvasási távolság megtartására.) Az igazság viszont éppen az, amit az amerikai szemorvos állapított meg. A szemüvegességet ebben a korban túlnyomóan a rossz nézési szokások, az ismeretlen tananyag hatására fellépő bámulás okozza minden 4. diáknál, tehát a távolság, a fény, a napszemüveg felesleges, és a genetikai felelősséget jóval szűkebbre illene szabni.

Már-már naivságnak tűnik, de Batesnek volt még egy nagyon hasznos meglátása, ami álom maradt szintén. Azt írja: meg kellene értetni a tanügyi felelősökkel, az iskolaorvosokkal, hogy az első osztályokban alkalmazott könyvekben a nagybetűs nyomtatás helyett kicsi, sőt mini betűket kéne használni, mert az óriási betűk kimondottan rontják a látást (!). Kicsik esetén a szem mindig a legélesebb látás makulányi helyét – a macula centralist – stimulálja. (Hogy a mini betűk mennyire javítják a látást, arról már sokat írtunk a Natúrszigeten.)

Bates műve magyarul?

Valószínűleg a sydney-i ajánlás még édeskevés lesz a régi/új elfogadására, bevezetésére nemcsak az olaszoknál, hanem nálunk is. Álom egyelőre az is, hogy magyarul megjelenjen Bates könyve, viszont a módszer egyre népszerűbb. A magyar természetgyógyászat hivatalosan elismert ágazata a látástréning, csak kevesen hisznek benne addig, amíg az orvosok tudománytalannak tartják. Pedig minden orvos megismerheti, sok az ismeretterjesztő cikk is róla. Aztán itt vannak az előadások, a tréningek. Ezekről el nem mehettek a résztvevők addig, amíg saját szemükön nem érezték azonnal, hogy mankó nélkül is lehet látást javítani.

Talán van már annyi múltja a látástréningnek hazánkban, hogy akár minden Kedves Olvasó nyomást gyakorolhatna az illetékesekre. Nem kellene hagyni, hogy újabb 30, 15 vagy akár 3 év elteljen anélkül, hogy történjen valami.

Most, hogy elolvasták az újabb információt, pihentessék a szemüket. Vegyék le a szemüveget, sőt a napszemüveget is, és tréningezzenek. Köszönöm!

Vén Péter
szemtréner