Lassan egy éve hazánkban is alkalmazzák az EU-ban érvényes szabályozást az étrend-kiegészítők összetételéről, használatáról. Ennek megfelelően szigorúan meghatározták, milyen állítások szerepelhetnek a termékek címkéjén, mit szabad és mit tilos feltüntetni rajtuk.

Az Európai Parlament és az Európa Tanács 2006 végén alkotott rendeletének szabályai, amelyek többek között a tagországokban, kereskedelmi forgalomban lévő/kerülő étrend-kiegészítők összetételéről, használatáról rendelkeznek, Magyarországon 2007. július elseje óta alkalmazandók. Mivel ezen a területen nemcsak a hazai felhasználóknál, hanem még a szakemberek körében is nagy a bizonytalanság, és megoszlanak a vélemények egyes készítmények hatásairól, illetve arról, hogy mely gyógyászati területeken alkalmazhatók a legeredményesebben, 2007-ben az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) konferenciát tartott e tárgykörben.

Mi lehet a termék címkéjén és reklámjában?

Horacsek Márta, az OÉTI-konferencián előadást tartó egyik szakember arról tájékoztatott, hogy az említett uniós rendelet szabályozza többek között a kereskedelmi forgalomban kapható minden étrend-kiegészítő termék címkéjén, csomagolásán feltüntetendő adatok tartalmát, illetve azt, hogy annak reklámozása milyen feltételek teljesítése után engedélyezett. Ezek szerint nemcsak a termékösszetételt és annak kommunikációját, hanem az árucikk (esetleg félreértelmezhető) védjegyének, kereskedelmi vagy márkanevének, illetve fantázianevének meghatározását is szigorú szabályok közé szorították.

Az adott termék gyártója/forgalmazója kétfajta állítást fogalmazhat meg a csomagoláson/reklámban, amellyel informálni kívánja a fogyasztót. Ezek egyrészt a tápanyag-összetételre vonatkozó adatok, másrészt a fogyasztó egészségére utaló állítások lehetnek. A gyártóknak a csomagoláson egyrészt tájékoztatniuk kell a vásárlót az egészséges étrend/életmód előnyeiről, másrészt fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy kizárólag az adott étrend-kiegészítő fogyasztása nem pótolhatja a természetes táplálékokban található hasznos anyagokat. Például a kalciummal dúsított joghurt vagy pezsgőtabletta nem helyettesíti a napi tejivást vagy sajtfogyasztást. Fel kell tüntetniük továbbá, hogy a termékből mekkora adag napi elfogyasztása az optimális mérték.

Csak bizonyított tények

Az egészségre vonatkozó állítások között nem szerepelhetnek a gyártók által korábban oly gyakran alkalmazott konkrét állítások, mint a „vérnyomás-, vércukor-, koleszterincsökkentő”, hatás, vagy a „jót tesz a szívnek”, „megelőzi a csontritkulást, látásromlást, merevedési zavart” kifejezések. A termék hatásainak felsorolása csak olyan állításokat tartalmazhat, amelyeket konkrét klinikai vizsgálatok eredményei, illetve tudományos publikációk alátámasztottak. A gyártók kizárólag e valós tények feltüntetésére jogosultak. Minden termékükről külön-külön össze kell állítaniuk egy tudományos anyagot, amely bizonyítja, hogy az adott készítmény valóban kedvező hatással van az egészségre. Ezt el kell küldeniük az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökségnek, amely az engedélyeztetési eljárásban a végső szót kimondja.

Vannak természetesen olyan, tudományos bizonyítékokon alapuló evidenciák is, amelyeket már nem kell bizonyítani. Ezek nemzeti jegyzékét minden tagország összeállítja. Nálunk az OÉTI is megtette. Az alaplistát az újabb tudományos kutatási eredmények ismeretében folyamatosan bővítik majd. A jelenlegi hazai alaplista készítésével 2004 óta foglalkozik az intézet szakember csoportja. Átvizsgálták 1700 étrend-kiegészítő címkéjének információit, és összeállítottak egy 69 komponensű, 148 állítást tartalmazó alaplistát. Az alaplistát (tudományosan megfelelően alátámasztott indoklással) a gyártók továbbiakkal is kiegészíthetik.

Elkészítették a végleges magyar-angol listát is, amelyet továbbítottak az Európai Bizottsághoz, és jóváhagyás után azt is közzéteszik. A listában feltüntetett anyagokat egyrészt a szervezet működésében, fejlődésében szerepet játszókra (tápanyagok, antioxidáns hatású vegyületek, probiotikumok, egyéb élettani hatású vegyületek, növények, növényi kivonatok, gombák, élelmiszercsoportok), másrészt a pszichés állapotot, a magatartást befolyásolókra, illetve a testtömeg-vesztésben, fogyásban (éhségérzet-csökkentéssel) segítséget nyújtókra csoportosították.