Leggyakrabban a stressz és a családban előforduló keringési zavarra való hajlam áll a magas vérnyomás hátterében. De vajon tudjuk-e, hogy az alváshiány, sőt a túl sok alvás is okozhat hipertóniát? Megfelelő, elegendő és jó minőségű éjszakai alvásra van tehát szükség.

Ronald Kramer, a Colorado Alvászavar Központ (Englewood) orvos igazgatója szerint az utóbbi évek vizsgálatai azt a nézetet támasztják alá, hogy a megfelelő alvás jótékony hatással van a keringésre. Ha ugyanis egy egészséges átlagember az éjszakánként szükséges 7-8 óránál rendszeresen kevesebbet alszik, az kémiai és hormonális változásokat indít el a szervezetében (pl. adrenalin stressz hormon szabadul fel, vagy sóvisszatartással reagál az emberi test az alváshiányra). Ez pedig idővel magas vérnyomást eredményezhet.

Az is stresszes, aki nem tud jól aludni

A krónikus nem alvás bizonyítottan emésztési zavarokat, súlynövekedést vagy éppen cukorbetegséget is okozhat, ezek pedig külön-külön is kockázati tényezőnek számítanak a szívet érintő betegségek kialakulásában. Ronald Kramer rámutat, hogy a mai rohanó világban az „aludni nem tudás” is a stressz fogalomkörébe tartozik. Ugyanakkor a kutató azt is hangsúlyozza, hogy a normális mennyiségű alvás nagy valószínűséggel segít kordában tartani azoknak a vérnyomását is, akik egyéb okból (tehát nem alváshiány miatt) szenvednek ebben a betegségben.

A SLEEP magazinban megjelent tanulmány szerint egyébként meglepő módon azok az emberek is veszélyeztetettek, akik az átlagos 7-8 óránál többet alszanak éjszakánként.

Az eddig felsorolt eseteken kívül szakemberek az alvás közben előforduló légzéskimaradást (apnoe) és az ebből adódó napközbeni álmosságot további kockázati tényezőként tartják számon a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a szélütés (stroke) kialakulásában. A rendelkezésre álló adatok szerint a légzéskimaradással küzdő embereknek 45%-kal nagyobb az esélyük a magas vérnyomásra, mint azoknak, akiknél ez a probléma nem fordul elő.

Összefüggés a nyugtalan láb szindrómával

Az alvászavarok és a következményként kialakuló magas vérnyomás hátterében állhat még az úgynevezett RLS is, vagyis a nyugtalan láb szindróma, amikor egyfajta égő, viszkető, bizsergő érzés miatt az ember minduntalan megmozdítja a lábát. Ezt az Emory Orvosi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi vizsgálatban bizonyították és a Code Genetics Inc. szakértőivel, valamint izlandi belgyógyászokkal együtt tették közzé Minneapolisban, az alváskutatók 21. éves találkozóján. A betegség gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk: több tízmillió embert érint világszerte (az USA lakosságának megközelítően 10%-át).

Dr. David Rye, az Emory Orvosi Egyetem neurológia professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint munkájukban egyértelmű bizonyítást nyert az összefüggés az RLS és a magas vérnyomásra való hajlam között. „Eredményeink azt mutatják, hogy az RLS-sel küzdő betegek alvás közben rendszeres időközönként ismétlődő lábmozgásait az adrenalin fokozott felszabadulása okozza”, mondja dr. Rye. Ezért a probléma túlmutat az álmosságon és az alvászavaron, hiszen a lábmozgásokat és magát a betegséget is kezelni kell – főleg azoknál a pácienseknél, akiknél fennáll valamilyen keringési rendellenesség kialakulásának a veszélye (a családjukban előforduló hasonló betegség, dohányzás, korábbi keringési zavar miatt).

A kutatócsoport 900 izlandi lakost vont be a vizsgálatba, akiknek az alvás közbeni lábmozgásait 2-5 éjszakán át kísérték figyelemmel. A páciensek kora, neme, testtömegindexe (BMI) és a lábmozgások egyaránt a magas vérnyomás lehetséges jelzőiként szerepeltek a vizsgálatban. A kutatók következtetése szerint azok a páciensek, akiknek az óránkénti lábmozgása 30 fölött volt, 50%-kal hajlamosabbak a magas vérnyomás kialakulására, mint a kísérletben részt vevő, kevesebb lábmozgást „produkáló” társaik. Az idősebb kor és a magasabb testtömegindex ugyancsak veszélyeztetettséget jelent, de a lábmozgások ezektől függetlenül kockázati tényezőnek számítanak.

(Forrás: Getting Enough Sleep May Help Improve Cardiovascular Health, Researchers Discover Link Between Common Sleep Disorder And High Blood Pressure, mindkét cikk megjelent a Medical News Today portálon, angolból fordította: Vég Erzsébet)