A tbc fertőzéssel, a közhiedelemmel ellentétben, még a 21. században is számolni kell. Bár 1995 óta fokozatosan csökken az újonnan diagnosztizált esetek száma, az új fertőzések számát tekintve Magyarország még ma is „előkelő helyen” áll az európai listán.

Ami konkrétan azt jelenti, hogy mindössze négy országban rosszabb a helyzet, vagyis több évente az új fertőzött, mint nálunk.

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet statisztikai adatai szerint a tuberkulózis két háború közötti járványszerű terjedése és a betegek létszámának rohamos növekedése 1950-ben megtorpant, majd látványosan csökkenni kezdett. Egészen 1990-ig tartott ez a kedvező folyamat.

A rendszerváltás első éveiben viszont ismét emelkedni kezdett a regisztrált fertőzöttek száma. Míg 1990-ben 100 ezer lakosra 34 új beteg jutott, addig 5 évre rá már 42. A helyzet további romlását, a betegség járványszerű terjedésének megelőzését célozta 1994-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium Nemzeti Tuberkulózis Programjának meghirdetése. Bevezették a betegek központi, számítógépes nyilvántartását és a betegút követést, a minőségbiztosítást és a diagnosztikai, illetve terápiás tevékenységek monitorozását.

Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 10 év alatt látványosan csökkent az új betegek létszáma. 2005-ben az ország tüdőgondozóiban összesen 2042 új fertőzöttet diagnosztizáltak, ami a teljes lakosság tekintetében körülbelül 20 ezreléket jelent. A robbanásszerűen kedvező változás egy év alatt, 2004-05-ben történt meg, amikor 18 százalékkal csökkent az újonnan felfedezett tbc-sek száma.

Az idősebb férfiak fokozottan veszélyeztetettek

2006-ban tovább javult a helyzet: 1894 új esetet regisztráltak. A fertőzés szempontjából leginkább fenyegetettek a 40 év feletti férfiak voltak. Az ilyen korúak, illetve a náluk idősebbek körében lényegesen több a frissen fertőzött tbc-s eset, mint más korosztályokban. Míg 100 ezer 30 éves férfi közül átlagosan 10 új fertőzöttet találtak a tüdőgondozókban, addig például az 50-59 éves populációban 60-at.

Lényeges különbség mutatkozott a női és férfi népesség fertőzöttségi adatai között is. 2006-ban fele annyi újonnan diagnosztizált női tbc-s beteget regisztráltak, mint férfit (26,4 százalék). Feltűnő viszont a 80 év feletti női betegek magasabb létszáma, náluk majdnem 25 ezrelékes a fertőzöttség.

Az országos átlaghoz képest sokkal több volt a beteg a fővárosban, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Budapesten az ország többi régiójához képest lényegesen magasabb a tbc-sek száma a hajléktalanok között, a két alföldi megyében pedig a hagyományosan rossz szociális és egészségügyi körülmények okolhatók az átlagosnál több fertőzött megjelenéséért. A felsorolt területeken három-négyszer magasabb (25 ezrelék) a betegség előfordulásának aránya, mint némely kedvezőbb adottságú megyében, ahol helyenként elérik az európai átlaghoz közelítő, 20 ezrelék alatti, tehát alacsony mértékű fertőzöttséget. A magas kockázatú területeken, illetve személyeknél az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kötelezően elrendeli a rendszeres tüdőszűrést.

Ellenálló baktériumtörzsek – nehezebb gyógyulás

Az ezredforduló előtti években Magyarországon is megjelentek olyan tbc-s esetek, amelyeknél a fertőzés kórokozójának új, a hagyományosan alkalmazott gyógyszerek többségével szemben rezisztens törzsét diagnosztizálták. A többszörösen ellenálló törzsekkel fertőzöttek kezelése a korábbinál sokkal költségesebb, hosszabb ideig tart, kisebb a hatékonysága, viszont az orvosoknak több mellékhatással kell számolniuk. Ezek a törzsek az Európai Unió tagállamai közül leggyakrabban a balti országokban fordulnak elő. Egy 2004-es uniós statisztika szerint az említett államokban a tbc-s esetek 18-20 százaléka mondható ilyennek. Ebben az esztendőben az ilyen típusú fertőzések uniós átlaga 0-5 százalék volt.