Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ez idő tájt hozta nyilvánosságra határozatát, amelyben hangot adott aggodalmának, és felhívta a tagországok figyelmét a rezisztens törzsek elleni fokozott védelemre. Az Európai Unió ennek szellemében hirdette meg a saját, több évre szóló programját. A projektben 17 európai ország, közülük 12 uniós tagállam laboratóriumainak és tuberkulózis betegeket ellátó intézeteinek adatait gyűjtötték össze. A munkát a holland és a francia nemzeti intézetek koordinálták. A vizsgálati eredmények összesítése szerint 2003 januárjától 2006 május végéig, a programban részt vevő országokban 1050 fokozottan ellenálló tbc-s esetet regisztráltak, ezekből 20,5 százalék (215 fő) különösen veszélyesnek volt minősíthető, mert a kiterjedten gyógyszerrezisztens kategóriába tartozott.

Az utóbbi betegcsoportra vonatkozó eredményeket az elemzők fenntartásokkal fogadták, mert a vizsgált időszakban nem voltak egységesek a minőségbiztosítási mutatók, illetve a második vonalba tartozó gyógyszerekre való érzékenységet kimutató tesztmódszerek. Ennek ellenére a rendelkezésre álló, egyéb megbízható és egységes adatok alapján megállapítható volt, hogy azokban az országokban (balti államok), ahol az átlaghoz képest magas volt a tbc által fertőzött esetek előfordulása, a kiterjedten gyógyszerrezisztens tbc-fertőzések is gyakrabban fordultak elő. Különösen nagy volt erre a kockázat a rosszul kezelt, illetve hiányosan felügyelt betegek körében.

A programról készült jelentés megállapítja: bár az uniós tagországokban átlagosan viszonylag alacsony számú a tbc-s esetek, még inkább a multirezisztens fertőzések előfordulása, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a kiterjedten gyógyszerrezisztens tbc potenciális kockázatát. Emiatt a tagországok helyi járványai is azonnali intézkedéseket igényelhetnek, megakadályozhatóvá váljék a továbbterjedésük.

Csökken a szűrésre járók száma

Magyarországon kb. 160 állami tüdőszűrő-állomás működik, többségük berendezései elavultak. A géppark átlagos életkora meghaladja a 20 évet. A Korányi Intézet legutóbbi, 2006-os évkönyvének adatai szerint 1990 óta egyre kevesebben jelentkeznek szűrésre. Míg a rendszerváltás évében még majdnem 5 millióan jelentek meg az éves ingyenes tüdőszűrésen, addig tavalyelőtt alig több mint 3,5 millióan.

Majdnem egyharmaduk a közép-magyarországi régióban. Legkevesebben viszont a magas kockázatú régiók közé sorolt Észak-Magyarországon jelentek meg a tüdőszűrő vizsgálatokon, 300 ezernél alig többen tartották fontosnak a vizsgálatot. A szűrővizsgálatok gyérülő látogatottsága feltehetően összefügg az elavult gépparkkal, a működő gépek olykor megbízhatatlan eredményeivel, illetve az egyes berendezések átmeneti üzemképtelensége miatt elmaradt szűrésekkel.

2006-ban egy norvég nemzetközi pályázat lehetőséget kínált volna az elavult géppark felújítására, ám a pályázat (a szűrés hasznát megkérdőjelező uniós állásfoglalás miatt) meghiúsult, így Magyarország elesett a 10 milliárd forintos támogatástól. Forráshiány miatt évek óta húzódik a szakma által javasolt, digitalizált országos géppark kialakítása.