A vérszegénység sokakat érint, gyakran úgy, hogy nem is tudnak róla. A vér kevesebb oxigén szállítására képes, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. A vérszegénység – hacsak nem történt súlyos vérveszteség – többnyire lassan, fokozatosan alakul ki.

Első jelei lehetnek többek között az étvágy csökkenése, a fejfájás, a székrekedés, az ingerlékenység és a koncentrálóképesség nehézségei.

További tünetek: gyengeség, fáradtság, szédülés, zavartság, a száj és a nyelv érzékenysége, sebesedése és vérzékenysége. Szembetűnő, hogy a betegnek sápadt, vértelen az ínye, a szemhéja és a körömágyai. Előfordulhat heves szívdobogás, légszomj, zsibbadás és bizsergés a lábban és a lábfejben, hányinger és hasmenés is.

Kezdetben nem mindig ismerik fel

Mivel a tünetek hosszú időn át vagy meg sem jelennek, vagy csak enyhe formában mutatkoznak meg, ráadásul sok más betegség tüneteivel azonosak lehetnek, a vérszegénységet nem mindig ismerik fel kezdeti szakaszában. Természetesen az orvos dolga, hogy a vérkép alapján felállítsa a vérszegénység diagnózisát, ezért ha ilyen gyanúnk van, feltétlenül forduljunk orvoshoz.

A kezelés is attól függ, mi okozza a vérszegénységet. A leggyakoribb a vashiány, amelynek következtében kimerülnek a szervezet vastartalékai, csökken a vér hemoglobin szintje. Vashiányos vérszegénység mindkét nemnél kialakulhat, főleg idült vérzéssel járó betegségekben (például fekély, vastagbélpolip, aranyér, gyomor- vagy bélrák). Egyes gyógyszerek, elsősorban aszpirin vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentő szedésekor ugyancsak kialakulhat vashiányos vérszegénységhez vezető bélrendszeri vérzés. Végül az is előfordulhat, hogy a vérszegénységet a táplálékban található kevés vas okozza – ez elsősorban vegetáriánusoknál, valamint terhes és szoptató anyáknál gyakori. Mindent egybevetve: a vashiányos vérszegénység nőknél sokkal gyakoribb, leginkább erős havivérzés esetén lép fel a menstruáló nőknél.

Ritkább, hogy a vérszegénységet a B₁₂-vitamin vagy a folsav hiánya okozza. Az előbbi esetben vészes vérszegénységről beszélünk. A folsavhiány pedig elsősorban alkoholistáknál és táplálékfelszívódási zavarokban szenvedőknél fordul elő. Mind a B₁₂-vitamin, mind a folsav elengedhetetlen a vörösvértestek képződéséhez. Ha a B₁₂-vitamin a gyomornyálkahártyáról nem tud felszívódni, az a vészes vérszegénység egyik oka.

Alma, szögekkel

Klasszikus recept a vashiányos vérszegénység leküzdésére olyan almának a fogyasztása, amelybe előző este éjszakára beleszúrunk 5-6 megtisztított, nagyméretű szöget. Hatékonyabb, mert étvágyjavító hatású az almakúra akkor, ha a gyümölcsöt minden reggel éhgyomorra fogyasztjuk el. Egy-két hónapon át kezdhetjük ezzel a napot.

Előnyösen hat vérszegénységben a keserű, étvágygerjesztő táplálék, valamint a következő – vasban, B₁₂-vitaminban, illetve folsavban gazdag – ételek fogyasztása: káposzta (főleg a savanyú káposzta), sárgarépa, cékla, zeller, karalábé, hagymafélék, vízitorma, retek, alma, áfonya, eper, szőlő, szárazbab, szójabab, mogyoró, búzacsíra, dió, méz és tojás.

Külön kiemelendő a máj, főként a borjúmáj, amely bőségesen tartalmaz vasat és B₁₂-vitamint – olyan formában, hogy képes könnyen hasznosulni a szervezetben, főleg nyersen.