A lézerkéses és a „párologtatásos” mikrosebészeti eljárásokkal, „futószalagon” végzett műtétet a volt Szovjetunióban dolgozták ki. Először szabad kézzel operáltak, ezt hozták át Magyarországra Arcibasevék és mások, hogy szinte percek alatt kisimítsák a homályos látást.

Az idősebbek talán arra is emlékeznek: a műtét annak köszönhető, hogy a szovjet kisipart (is) teljesen elsorvasztotta a birodalmi paranoia, és a „nagy testvérnél” szemüvegkeretet, sőt lencsét sem lehetett kapni annak idején. Kellett valami gyors megoldás a valóban birodalmi méretű hiány kezelésére. Megszületett a zseniális ötlet, és a szocialista sajtó tudományos szenzációként harangozta be.

A műtét után nincs szükség szemüvegre, utóhatás sincs igazán. Senki nem gondolt arra, hogy a tartós eredmények kikürtöléséhez jó 10-20 évi tapasztalatra volna szükség. A 20 év letelt, nézzük, mi a helyzet.

Győzött a műtét?

Igazán átfogó, pártatlan tanulmányt nem volt eddig sem, és most sincs, hogy a várakozási idő letelt. Legalábbis olyan, amelyik az ellenjavallatokkal (kontraindikációkkal) foglalkozna. Annál többet olvashatunk az ötlet korszerűbb változatairól: lézerkés, párologtatásos módszer, lasik (vagy más írásmóddal lazik) stb.

A műtétek kényes részével kapcsolatosan inkább a saját véleményemre hagyatkoznék, egyúttal a szakmai körökben közkézen forgó, nem hivatalos álláspontokat ismertetném.

A vélemény tulajdonképp pozitív. Valóban „nagyüzemben”, szinte pillanatok alatt faragnak, fúrnak, vágnak bele egy „szemüveget” a szem elülső óraüvegébe, vagyis az ínhártyába (sclera). A beteg látja, amint a műtő homályos lámpája kitisztul, és még a wolframszál is teljesen éles lesz, miközben a lézerkés még a szemen van, mondta el egy beteg, akit Arcibasev dr. operált.

Kockázatok és mellékhatások

Végül is szemészeti plasztikai műtétről, esztétikai korrekcióról van szó, amely nagyobb biztonságérzetet ad, és gyakorlatilag nem kell többé szemüveg, Nincs több veszélye ennek a beavatkozásnak sem, állítja a szakma, mint bármely más operációnak. Az olvasószemüveg szükségességének kora kezdete is kitolódik jó pár évvel, mert műtétkor az öregkori távollátást is bekalkulálják.

Most nézzük meg az árnyoldalt, azokat az ellenjavallatokat és a meggondolást igénylő szempontokat is, amelyeket a hirdetésben nagyon kisbetűkkel szednek, ha egyáltalán benne vannak. A kép nem valami egyértelmű…

• A továbbfejlesztett eljárás lézersugarat használ, ami roncsol, vagy vékonyít, állítják az oroszok, míg a gyémántkésnél ilyen probléma nincs.
• Társadalombiztosítási térítés nem jár az ilyen műtétek után, kivéve, ha igen komplikált esetekben a beavatkozást maga az egészségügy javasolta.
• A meglehetősen magas ár csak egy szem operációjának a díját jelenti, amit sokszor elfelejtenek odaírni.
• Ha utólag komplikáció lép fel, akkor sem vehetjük igénybe a társadalombiztosítást, tehát oda kell visszamennünk, ahol a műtétet végezték.

Az ilyen műtétnél is tartsuk magunkat az aranyszabályhoz: a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg szakorvosát, szemtrénerét.

Előbb jönnek az időskori látásproblémák

Ha folyamatosan romló szemet műtenek, a romlás véleményem szerint nem igen áll meg, mert a súlyosbodás okát nem a szemben, hanem az agyban kellene keresni, mint tudjuk. Ilyen pácienseket látok a legtöbbet.