Az egészségesebb életvitel is segíthet

Az ipar által beszennyezett levegő egészségrontó szerepét már másfél száz évvel ezelőtt ismerték az orvosok. Akkoriban persze csupán az általánosan elterjedt szén- és fatüzelés, illetve a kohászat kellemetlen melléktermékei terhelték leginkább a levegő minőségét, amihez a 20. században társul a legnagyobb és mind intenzívebben támadó légszennyező tényező, a közlekedés. Az autók számának növekedésével egyenes arányban folyamatosan romlik a levegő minősége.

A különféle pollenek, virágporok allergén hatásai később váltak ismertté, 1967-ben pedig bebizonyosodott a házi poratkák erős allergizáló hatása is, amihez újabban a lakásban található allergizáló tényezőként a csótányoké, a kutya- és macskaszőré is társult.

Ma már általánosan elfogadott tézis, hogy az allergiás megbetegedések száma általában nem az éghajlati vagy földrajzi tényezőknek, hanem az adott terület iparának, közlekedése fejlettségének a függvénye, és ehhez járul a környezet szennyezettségének mértéke.

A felsoroltak által gerjesztett negatív hatásokat súlyosbítják a személyes életvezetési, életmódbeli hibák. Ezeket az állításokat igazolják azok a megfigyelések, amelyeket egykori primitív gazdaságú, időközben fejlődésnek indult országokban tettek. Ghánában például 1997-ben a városokban élő szegény lakosság 5 százalékánál tapasztaltak légzőszervi panaszokat vagy asztmát, a módosabb környéken lakóknak pedig a 10 százalékánál. 2003-ban már átlagosan 13 százalékos volt a városi allergiások aránya.

Az allergiások táborának növekedéséhez nagyban hozzájárulnak az életmódbeli problémák is, amelyek között a munkakörülményektől a táplálkozásig, az egyén szociális helyzetétől a fizikai aktivitásig sokféle tényező szerepet játszhat. Újabban bebizonyosodott, hogy a később jelentkező allergiás tünetek előfordulási kockázatát súlyosbíthatják a gyakran vagy indokolatlanul alkalmazott antibiotikumos kezelések is, mert megtámadhatják, átmenetileg elpusztíthatják az allergiától védő bélflórát.

Kerülni az allergéneket

Az allergének elkerülésére ma a lakosságnak két lehetősége van – állapította meg Nékám Kristóf professzor, a szakma tekintélyes képviselője egyik előadásában. Egyrészt lehetőség szerint kerülnie kell az allergénekkel való közvetlen találkozást (pl. gyomirtás), másrészt változtatnia kell hibás életstílusán, vagyis egészségesebben kell táplálkoznia, többet kell mozognia, és hanyagolnia kell a káros szenvedélyeit. A betegek számának világszerte tapasztalható folyamatos növekedése azt mutatja, hogy e két területen kevés siker könyvelhető el.

A kockázatcsökkentés eszköze lehet a társadalom, az egyes országok egészségpolitikájának aktív beavatkozása is, mégpedig oly módon, hogy kiszűrik a betegség szempontjából különösen veszélyeztetett családokat, egyéneket. A tüneteket még nem produkálókat, illetve a már megbetegedetteket egyaránt széleskörűen, hatékonyan és folyamatosan tájékoztatják a betegség természetéről, az elkerülési módokról, illetve a kezelési lehetőségekről.

(lóránth)

Itt tájékozódhat az allergia, szénanátha elleni természetes védekezés módszereiről.