A diagnosztikai és terápiás lehetőségek folyamatos fejlődése ellenére a világ gazdaságilag fejlett országaiban, így Európában is, évtizedek óta a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozás a leggyakoribb halálok. Lássuk a fő kockázati tényezőket!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagországaiban regisztrált évi 4,35 milliós, illetve az EU tagállamaiban bekövetkezett 1,9 milliós szív- és érrendszeri halálozás száma a felére lenne csökkenthető, a lakosság vérnyomás- és koleszterinszintjének tartósan normál értéken való tartásával, illetve a dohányzás és az elhízás mint súlyos kockázati tényezők jelentős mértékű visszaszorításával.

A keringési betegségek kezelése és az idő előtti halálozások komoly gazdasági terhet jelentenek. Évente 169 milliárd euró az ebből eredő uniós kiadás, amely átlagosan 372 euró/főt jelent, ám vannak országok, ahol ennél jóval többet, másutt viszont lényegesen kevesebbet kell költeni az ilyen jellegű kiadásokra. Angliában, Németországban például évi 600 eurónál nagyobb kiadást jelent személyenként, Máltán viszont még az 50 eurót sem éri el.

Nagy a gazdasági kár is

A betegség vagy halálozás okozta termeléskiesés miatt keletkező kár a tagországokban évi 35 milliárd euró. A szív- és érrendszeri betegségek minden tagországot sújtó problémájának megoldási lehetőségeivel a tagállamok már évek óta közösen foglalkoznak. Megfogalmazták egységes cselekvési tervüket, a luxemburgi és a lisszaboni nyilatkozat kiemelt helyen tárgyalja e betegségcsoportot. Legutóbb pedig tavaly nyáron deklarálták az EU Egészségügyi Bizottsága által kidolgozott Egészséges Szív Európai Chartáját.

E dokumentum alapgondolatát így fogalmazták meg: „az új évezredben született minden gyermeknek joga van legalább 65 éves koráig élni anélkül, hogy megelőzhető szív- és érrendszeri betegségben szenvedne.”A charta aláírói (így Magyarország is) kötelezettséget vállaltak, hogy a megelőzés eszközeivel küzdenek a korai halállal fenyegető szív- és érrendszeri betegségek ellen. Megállapításaik szerint, mivel e betegségek kialakulása többféle tényezőre vezethető vissza, nemcsak társadalmi szinten, hanem minden egyes betegnél külön-külön is meg kell vizsgálni és kezelni a kockázati tényezőket. A cél elérésére hosszú távon együttműködnek minden olyan állami és civil szervezettel, amely elősegítheti az eredményes munkát. Ennek keretében kiemelten támogatják a különféle életmód-változtatást elősegítő projektek elindítását és működtetését.

A politika, a gazdaság is lehet kockázati tényező

A nemzetközi szakmai elvek szerint a szív és az érrendszer egészségének megtartásához alapvető feltétel a dohányzás kerülése, a folyamatos és megfelelő mértékű fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás, az ideális testsúly megőrzése, a 140/90 Hgmm alatti vérnyomás, és az 5 mmol/l alatti koleszterinszint tartós megőrzése, a normális szénhidrátháztartás fenntartása és a túlzott mértékű, hosszú ideig tartó stresszhelyzetek kerülése.

A betegség kockázati elemeiként említik az ismert biológiai (magas vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint-érték, elhízás) és életmódbeli tényezőkön (dohányzás, egészségtelen étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, inaktív életmód) kívül a befolyásolhatatlan rizikófaktorokat (életkor, genetikai adottságok, nem, etnikai hovatartozás), illetve azokat a szociális kritériumokat (jövedelem, iskolázottság, társadalmi, munka- és életkörülmények), amelyek pozitív és negatív értelemben is hatással lehetnek a betegség kialakulására. A felsorolt kockázati tényezőkre kedvező, de kedvezőtlen irányú hatást is gyakorolhatnak a politikai döntések, a törvényalkotás vagy az egészségügyi szolgáltatások minősége.

Közös és átfogó európai program

A charta aláírói a szív és az érrendszer egészségének megőrzése végett átfogó európai, nemzeti, régiós és helyi egészségpolitika alkalmazását tartják megfelelően hatásosnak. Ennek jegyében megalakítják azokat a szövetségeket, amelyek a szív egészségét szolgálják, illetve megerősítik a már meglévők működését.