Az E-vitamin – magas dózisban, táplálékkiegészítőként fogyasztva – növelheti a tüdőrák kialakulásának veszélyét. Egy kutatás során 77 000 embert vizsgáltak meg, akik napi 400 mg E-vitamint fogyasztottak. A vizsgált személyeknél 28%-kal nőtt a rák kialakulásának esélye.

Azt tapasztalták, hogy a dohányosok különösen veszélyeztetettek.

Az USA-ban számos szakmai folyóirat (például az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine) ír arról, hogy vitaminszükségletünket gyümölcsökből és zöldségekből kellene fedeznünk, nem pedig táplálékkiegészítőkből.

Az E-vitamin antioxidánsként ismert, amely megóvja a sejteket a szabad gyököktől. Ám nagy adagban prooxidánsként is hathat, a sejtek oxidálódását és sejtkárosodást előidézve.

Az érem két oldala: segíthet és árthat is az E-vitamin

Számtalan tanulmány taglalta már az E-vitamin kétarcúságát. Egyrészt valóban kimutatták, hogy az E-vitaminnak jelentős egészségmegőrző hatása van: védelmet nyújt a sejtkárosító szabad gyökök ellen – nagyon hatékony antioxidáns számos zsírsav számára. Másrészt azt találták, hogy inkább emeli, semmint csökkenti az oxidációt, és felgyorsíthatja mind a szívbetegség, mind a rák támadását a szervezetben, ha valaki dohányzik és nagy mennyiségben fogyaszt többszörösen telítetlen zsírsavakat.

Az egyik tanulmány szerint az E-vitamin a „reduktív stressz” folytán szívbetegséget válthat ki. A reduktív stresszt a csökkent glutation szint idézi elő – a glutation szervezetünk egyik legerősebb antioxidánsa. Ha a sejtjeink megfelelően működnek, akkor a glutationt éppen a megfelelő mennyiségben állítják elő. Mindazonáltal az is előfordulhat, hogy néhány embernél egy mutáns gén megbontja ezt a finom egyensúlyt, arra serkentvén a sejteket, hogy túl sok glutationt termeljenek.

Folytathatjuk a sort egy másik klasszikus tanulmány eredményével, amelyben kimutatták, hogy az E-vitamin 80%-kal csökkentheti a szívbetegség kockázatát. A Life Extension magazinban ismertetett vizsgálat ugyanerre a következtetésre jutott, megállapítván, hogy az E-vitamin csökkenti a gyulladást előidéző fehérjék, úgymint a C-reaktív protein (CRP) és az IL 6 magas szintjét, amelyek valószínűleg közreműködnek a szívbetegség kialakulásában.

Ismét más tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy az E-vitamin csökkentheti az asztma és az allergia kialakulásának a veszélyét, segít a menstruációs fájdalom csillapításában, fokozza a vérkeringést cukorbetegség esetén, segít megelőzni a prosztata- és mellrákot, valamint lassítja a szellemi leépülést.

Amint az elmondottakból látható, számos érv támasztja alá az E-vitamin egészségünkre kedvező és kedvezőtlen hatását. Néhány embernél csökkentheti, míg másoknál növelheti a betegségek kockázatát. Dr. Mercola ismert amerikai orvos szakíró megkísérli feltárni az ellentmondás mibenlétét és feloldási lehetőségét.

Különböző E-vitamin-formák: melyik a legjobb?

Az E-vitamint 1922-ben fedezték fel, s azóta folynak a viták arról, hogy az E-vitaminnak melyik típusa a legjobb. Sokan nem tudják, hogy az E-vitamin kifejezés legalább 8, zsírban oldódó antioxidáns vegyületcsaládot jelöl, melyek két molekulacsoportra oszlanak: a tokoferolokra (ezeket tartják az „igazi” E-vitaminnak) és a tokotrienolokra. Mind a tokoferolok, mind a tokotrienolok alcsaládjai 4 különböző formában léteznek: alfa, béta, gamma és delta formában. Mindegyik alcsoportnak megvan a saját, egyedülálló biológiai hatása.