Miért tartják az agysebészek a mobilt távolabb a fejüktől, mint mások?
Nemrég a CNN hírtelevízióban három neves agysebészt kérdeztek arról, miért nem tartják fülükhöz közel a mobiltelefont. A válaszolók mind arra hivatkoztak, hogy ez nem lenne biztonságos. A kijelentések a neves tévés személyiség, Larry King műsorában hangzottak el.
A téma az amerikai közbeszédben azért is reflektorfénybe került, mert Edward Kennedy szenátornál a közelmúltban diagnosztizálták azt a fajta agydaganatot, az úgynevezett gliomát, amelyet már régóta összefüggésbe hoznak a mobiltelefon használatával. A három agysebész egybehangzó vélekedése pedig ismét ráirányította a figyelmet a mobiltelefonálás veszélyeire.
Hiányoznak a hosszú távú vizsgálatok
Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal (FDA) 2000 óta három nagy vizsgálatban is arra következtetésre jutott, hogy a mobiltelefon semmilyen veszélyt nem jelent a használóira. Ugyanakkor tudni kell, emlékeztet a The New York Times, hogy ezekben a kutatásokban a vizsgált időszak körülbelül 3 év volt, amelynek alapján természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a hosszabb távú, több évtizedes alkalmazás okozta esetleges veszélyekre, elsősorban arra, hogy a sok mobilozástól kialakulhat-e rákbetegség. 2008. június 3-án megjelent cikkében a lap hangsúlyozta: nem állnak rendelkezésre olyan nagy lélekszámú populáción elvégzett vizsgálatok, amelyek 10 évre vagy még hosszabb időszakra vonatkozóan elemeznék a mobilozás okozta esetleges egészségkárosodást.
Az ismert amerikai orvos-szakíró, dr. Mercola reménykeltő jelnek nevezi a The New York Times cikkét. Kijelenti: végre az orvostudomány jeles személyiségei is kezdenek felfigyelni arra, hogy a mobiltelefonok valódi veszélyt jelenthetnek. Természetesen ez csak az első lépés abban az irányban, hogy ez az információ szélesebb körben is elterjedjen.
Agydaganat járvány várható?
Mercola szerint agytumor járvány kirobbanása várható. 2010-re, véli az amerikai orvos, 500 ezer ilyen megbetegedés történhet az USA-ban, 2015-re pedig már több mint egymillió ilyen esettel lehet számolni. Még akkor is, ha valakinek sikerül elkerülnie az agydaganatot, megmarad a legkülönbözőbb panaszok és betegségek kockázata – a fejfájástól, szédüléstől, hányingertől kezdve, egészen az Alzheimer-kórig és az impotenciáig.
Mercola szerint a mobilozás veszélyeire vonatkozó információk szélesebb körű elterjedésének fő akadálya az érdekelt vállalatok ellenpropagandája. Emlékeztet arra, hogy a cigaretták esetében is több évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a dohányzás egészségkárosító hatásai mindenki számára nyilvánvalóvá váljanak. Ehhez hasonlóan napjainkban számos nagyvállalat érdekelt abban, és rengeteg pénzt is költ rá, hogy a mobiltelefonálásra vonatkozó fontos információk ne jussanak el az érdekeltekhez. Sajnos azoknak a kormányhivataloknak is nagy felelősségük van a jelenlegi helyzet kialakulásában, amelyek éppen azokkal az óriás cégekkel léptek úgynevezett partneri kapcsolatra, amelyeknek a tevékenységét nekik kellene szabályozniuk és kordában tartaniuk.
Egyszerűbben szólva: pénz beszél, kutya ugat.
Néhány adat a merésznek tűnő állítások alátámasztására. Egyedül 2007-ben a telekommunikációs ipar 250 millió dollárt költött politikai lobbizásra. Az elmúlt évtizedben pedig összességében véve csaknem 2,4 milliárd dollárt fordítottak erre a célra. Ez természetesen mindössze egy cseppnyit jelent abból a profittengerből, amit elkönyvelhettek maguknak, hiszen a 2007. esztendőben a 20 vezető telekommunikációs cég összesített bevétele meghaladta a 869 milliárd dollárt.