Aligha van olyan ember, aki legalább egyszer nem találkozott a fejfájással. Mások éveken át szenvednek visszatérő fejfájástól, illetve súlyosabb formájától, a migréntől. A jelenséget mindenki ismeri, hiszen bárkinek megfájdulhat a feje, akár egészséges, akár beteg.

Ha komolyan vesszük a fejfájást, márpedig egy idő után erre rákényszerül az ember, akkor legelőször is érdemes megpróbálni tisztázni az okát. Nem könnyű feladat, mert sokféle lehet: heveny fertőzés, láz, meghűléses betegség, agydaganat, agyi, koponya- vagy homloküregi zavar, orr- vagy gégegyulladás, fülbetegség vagy fogkárosodás, magas vagy túl alacsony vérnyomás, esetleg a nyaki gerinc meszesedése vagy migrén állhat a háttérben. Tudni kell, hogy a gyomor-bél rendszer (különösen a krónikus székrekedés), a máj és az epehólyag, valamint a vese működési zavara ugyancsak okozhat fejfájást. Végül: eredhet a fejfájás gyógyszermellékhatásból, összefügghet genetikai okokkal (egyes családokban gyakoribb), allergiával, szempanaszokkal, éhezéssel – ésszerűtlen fogyókúrával, kimerítő sporttevékenységgel, hosszú túrázással –, nem megfelelő cipő viselésével, és része lehet a menstruációt megelőző tünetegyüttesnek (PMS) is.

Ha ezek mind kizárhatók, akkor az esetek többségében úgynevezett tenziós – vagyis feszültséggel, stresszel összefüggő – fejfájásról van szó, de ugyancsak gyakori a gyors időjárás-változáshoz, „frontérzékenységhez” kapcsolódó fájdalom is. A tenziós fejfájás általában állandó, egyenletes, tompa fájdalommal jár, amely a tarkón vagy a homloktájon kezdődik, majd az egész fejre kiterjed: az ember úgy érzi, mintha harapófogóba szorították volna a koponyáját. Migrénnél viszont a lüktető, doboló, éles fájdalom jellemző.

Segíthet a séta, az úszás, a zene és a lazítás

Többnyire használ, ha sokat vagyunk friss levegőn, sétálunk, kirándulunk, úszunk, nyugtató hatású zenét hallgatunk. A feszültség okozta fejfájás kipróbált és hatékony ellenszere a nyak és a váll masszírozása, valamint a relaxáció, az ellazulás valamely formájának megtanulása és rendszeres, lehetőleg mindennapos gyakorlása. A relaxáció arra is alkalmas, hogy segítségével megtanuljuk tudatosan ellazítani a nyakizmokat.

Érdemes kipróbálni, nem hoz-e javulást, ha vegetáriánus étrendre állunk át, vagy legalább növeljük táplálékunkban a zöldségek, gyümölcsök, a nyers vagy könnyen párolt ételek arányát. Sokféle szempontból, így a szervezet méregtelenítése és a fejfájás megelőzése céljából is előnyös, ha heti egy nap böjtöt iktatunk az étrendünkbe. A dohányzás és az alkoholfogyasztás ugyancsak okozhat fejfájást, ezért néha visszafogásuk is segít. Jó tanács migréneseknek: ne egyenek zsíros ételt, és ügyeljenek arra, hogy mindennap legyen székletük.

Hasznos gyógynövények

Migrénre (rohamszerűen jelentkező, görcsös, rendszerint féloldali fejfájásra) javasolt a következő teakeverék: gyermekláncfű (20%), fehér somkóró (20%), kerekrepkény (15%), gyújtoványfű (15%), lándzsás útifű (10%), katángkóró (10%), apróbojtorján (10%). A kúra 1-2 nap alatt használ, és a migrénes roham elmúltával a teát nem kell tovább fogyasztani. (Lukácsné)

Bélfertőzésből eredő fejfájásra ajánlott a mályva- és zsályatea. A migréntea a következő alkotórészekből áll: rozmaringlevél (30 g), borsmentalevél (20 g), citromfűlevél (20 g), ibolyából az egész növény (15 g), őszi margitvirág (13 g), ibolyavirág (2 g). A kész tea kimondottan jó ízű, és több hónapon át, naponta és inkább reggel fogyasztandó. (Theiss házaspár)