A balesetek statisztikájában előkelő helyen állnak azok, amelyek a háztartásokban esnek meg velünk. Megvágjuk, megszúrjuk magunkat, rosszabb esetben ránk fröccsen a forró olaj. Tudjuk-e vajon, mi a teendő? Íme néhány alapvető jó tanács sebesüléseink ellátásához.

A nyilvántartásokba bekerülő súlyosabb eseteknél jóval többször fordulnak elő olyan kisebb-nagyobb sérülések, amelyek például a főzés vagy egyéb háztartási munkák végzése közben érik az embert. Igen gyakoriak például az enyhébb szúrt, vágott vagy égési sebek.

A kisebb vágott és szúrt sebek kezelésénél első lépés a seb megtisztítása, fertőtlenítése, illetve a vérzés elállítása. Fertőtlenítésre csak olyan, patikában kapható szereket tanácsos használni, amelyek hatása bizonyított, és nem okoznak kárt. Nyílt seb ellátásakor kerülendők a népi gyógyászat szerei, mint amilyen például az ecet, a tejföl, a különböző alkoholos gyógynövény-kivonatok.

A durvább szennyeződéseket először célszerű csapvízzel lemosni, ha lehet, a vizet keverjük fertőtlenítő oldattal. A patikákban kapható olyan folyadék is, amely a seb fertőtlenítése mellett a vérzést is csillapítja. A lemosást követheti a fertőtlenítés, gyógyulást segítő sebhintőporokkal, kenőcsökkel, és a sérülés nagyságától függően a sebtapasz vagy a kötés felhelyezése. A mélyebb sebekkel, főleg pedig roncsolt sebbel a házi elsősegély után ajánlott orvoshoz fordulni. A kisebb sérülések természetesen otthon is ápolhatók, de a legalább napi egyszeri sebkezelés, átkötözés mindenképpen ajánlott. A gyógyulást elősegíthetik a különféle seböblítő folyadékok, amelyek sebfajták és a gyógyulás foka szerint más-más hatóanyagokat tartalmaznak.

Égésre hideget!

Ha égési sérülést szenvedtünk, mindenképpen kerülendők nagyanyáink módszerei, a libazsírral vagy olajjal való kenegetés. Ha kisebb területen, csak a bőr felületét érte a nagy hőhatás, a lehető legrövidebb időn belül tartsuk pár percen keresztül hideg folyóvíz alá, esetleg tegyünk rá jégkockát. A lehűtés után az égett részt steril gézlappal töröljük szárazra, majd fújjuk be a kifejezetten égési sebekre kifejlesztett, patikában kapható habbal. A forrázásnál ugyanezek a teendők.

A jégkocka a kisebb ütésekre, kék foltokra is jól alkalmazható, mert helyileg gyorsan csillapítja a fájdalmat és abban is segít, hogy később kevésbé legyenek majd sötétek, feltűnőek a kék foltok.

Gyakori otthoni baleset – különösen a tavaszi, őszi nagytakarítások idején –, hogy valaki leesik a létráról, asztal tetejéről. Az ilyen esés különösen az idősebbeknél lehet veszélyes, mert náluk a csontsűrűség csökkenése miatt nagyobb a különféle töréseknek kockázata. Az óvatlanok akár életveszélyes medence-, combnyak- vagy csigolyatörést is szenvedhetnek. Ha a kellő óvatosság ellenére is megtörténik a baj, és az esés után bármely testrészen tartósan fájdalmat érez a balesetet szenvedett személy, feltétlenül orvosi ellátásra van szüksége.

(lóránth)

A nyílt sebet valóban fertőtleníteni kell, ezt senki sem vitatja. Az azonban meggondolandó, vajon az égési sérülést a lehűtés után (!) mivel kezeljünk otthon. Libazsírt biztosan nem kennék rá, de hosszú évek tapasztalata alapján bátran ajánlom a mézet. Csillapítja a fájdalmat, meggátolja a felhólyagosodást, kipirosodást, és az égett bőr hamar regenerálódik. (A szerk.)