Kiderült, hogy a „kedvezőtlen” régiókban – az ország területének csaknem egyharmadán! – az országos szintnél másfélszer több a megbetegedés. E régiók esetében a vezetékes ivóvíz keménysége és a megbetegedés között a kapcsolat szignifikáns volt. Érdekes volt ugyanakkor az is, hogy nagy számban fordulnak elő olyan területek, ahol a vízkeménység magas, de az átlagosnál kevesebb a vesekőbetegség.

Látható volt, hogy amely területeken magas a vesekövesség előfordulása, ott magas a víz keménysége is. (Fordítva ez nem mindig igaz.) A kutatók valószínűsítik, hogy ezeken a területeken a betegség halmozódásáért a magas vízkeménység a felelős. Borsod megye területén jól látható: a megye nagy részén magas a vízkeménység, és ez kedvez a vesekő kialakulásának. Ez jelentkezik is a miskolci kórházak statisztikáiban. Megállapították: „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vesekövesség endémiás, azaz tömegesen előforduló betegség.”

Sok folyadék, de nem mindegy, milyen

A vesekő kialakulását természetesen több tényező együttes hatása okozza, így például a genetikai hajlam is közrejátszik. A férfiak ráadásul háromszor hajlamosabbak a vesekőképzésre, de vesekövességet okozhatnak anyagcsere-betegségek és a túlzott fehérjebevitel is. Tény azonban, hogy aki hajlamos a kőképzésre és emellett kemény vizet fogyaszt – akár vezetékes, akár ásványvíz formájában –, annál nagyobb az esélye a vesekő kialakulásának.

Mit lehet tenni? Mindenekelőtt, ha ezt más szervi probléma nem zárja ki, fogyasszunk bőségesen folyadékot! A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a kőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lelassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra. A klinikai adatok is alátámasztják, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. Tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű napi folyadékbevitel (2-3 liter egész napra elosztva) nem engedi, hogy a vizelet kőképződéshez vezessen. Különösen a téli időszak kritikus, mert szervezetünk a hidegben nem párologtat annyit és a szomjúságérzetünk is csökken. Nyáron tehát kevésbé vagyunk kitéve a kövesedésnek. Különösen akkor igaz ez, ha valóban gondot fordítunk arra, hogy megváltogatjuk, milyen ásványvizet iszunk.

Csecsemőknek ne!

Kerüljük a szénsavas ásványvizeket! Csecsemőknek végképp ne adjunk ásványvizet, az ő szervezetük még nem alkalmas a magas ásványianyag-tartalmú vizek feldolgozására. A kisgyermekek is mértékkel fogyasszanak kemény vizeket, a magas só-, illetve szulfáttartalom sem csecsemő-, sem kisgyermekkorban nem kívánatos.

A folyadékbevitel mennyiségénél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele. Ebből a szempontból az utóbbi években a legnagyobb veszélyt a magas foszforsavtartalmú üdítők, kólák fogyasztása jelenti, ezért ezeket kerülni kell. Már heti egy liter magas foszforsavtartalmú üdítő elfogyasztása is észrevehetően növeli a vesekő kialakulásának gyakoriságát.

Fogyasszunk-e továbbra is ásványvizet? Igen, de lehetőleg alacsony ásványianyag-tartalmút és szénsavmenteset. Különösen figyeljünk a kalcium- és magnéziumtartalomra, de emellett fontos az is, hogy a víz nátriumtartalma is alacsony legyen. Szánjunk időt arra, hogy elolvassuk a polcról levett ásványvíz összetételét, és ne gondoljuk azt, hogy a tetszetős, agyonreklámozott vizek egészségesebbek! Figyeljünk oda a vizek nitráttartalmára is, mert sok külföldi ásványvíz esetében ez az érték magasabb, mint a magyar vizeknél, és attól, hogy az egészségügyi határérték alatt van, még nem biztos, hogy egészséges!

(Forrás: http://www.csaladinet.hu)