Külföldi felmérések szerint az 5-6 éves gyermekek 15-20%-a pisil be éjszaka, ez a szám az életkorral csökken. A hazai kérdőíves vizsgálat ennél kisebb gyakoriságot jelzett. Ez azonban valószínűleg nem valós adat, mert nálunk sokan szégyellik bevallani problémájukat.

Az éjszakai ágybavizelésnek két formája van: primer (elsődleges), amikor a gyermek még soha nem volt stabilan „ágytiszta”, szekunder (másodlagos) pedig akkor, ha legalább fél éves ágytisztaság után ismét elkezdődik, és tartóssá válik az ágybavizelés.

A szekunder ágybavizelés tüneteinek jelentkezésekor a gyermekorvosnak, szakorvosnak minél hamarabb ki kell vizsgálnia a gyermeket. Itt először az esetleges kiváltó szervi okot kell keresni (húgyúti fertőzés, diabetes mellitus, központi idegrendszeri elváltozás, diabetes insipidus, krónikus vesegyulladás, veseelégtelenség stb.). Ha minden szervi okot kizárható, akkor következik a pszichológiai vizsgálat, illetve az egyéb környezeti tényezők vizsgálata.

A primer (elsődleges) ágybavizelés kivizsgálását 5-6 éves korban, iskolába menetel előtt célszerű megtenni, így megelőzhető, hogy a gyermek az iskolában kellemetlen helyzeteknek legyen kitéve.

Részletes kivizsgálásra 3 éves korig nincs szükség, hiszen ekkor még nem számít kórosnak az ágybavizelés. Az óvoda elzárkózása sem indokolt az ilyen gyermekek esetében, nincs rá szabály vagy rendelet, hogy a gyermek csak teljes ágytisztaság esetén kerülhet óvodába.

Támpont, segítség a szülőknek

Fontos, hogy a szakemberek életmódbeli tanácsokkal lássák el a szülőket. Ezek például a következők lehetnek:

• az esti folyadékbevitel korlátozása
• a pelenka levétele
• a sikeres napok regisztrálása
• dicséret, ha a gyermek száraz marad

Mindezekkel a szülő elősegítheti az ágytisztaság kialakulását. A gyermek iskolába menetele előtt, az iskolaérettségi vizsgálat alkalmával feltétlenül érdemes tisztázni a problémát. Nem azért persze, hogy ne kerüljön iskolába a gyermek, hiszen ez a betegség nem függ a szellemi érettségtől. Inkább azért, mert a probléma részletes kivizsgálása ilyenkor válik indokolttá.

Az enuretikus-gyanús (ágybavizelés-gyanús) gyermekeknél a következőket vizsgálják:

• a bevitt-ürített folyadék mennyiségét – (2×24 óra)
• hány alkalommal, mennyit iszik és mennyit ürít – (ml-ben)
• 2-3x reggeli (12 óra szomjazás) utáni vizeletfajsúly
• rutin vizeletvizsgálat

Az enuresis szakrendelésen részletesebb vizsgálatok történnek. A kivizsgálás során meg tudják állapítani, hogy van-e szervi oka az ágybavizelésnek. Ha van, akkor célzottan kezelik a problémát.