Az étkezési szokásaink szemrevalóiról, mint említettem, megannyi jó megközelítés létezik, legutóbb épp az alábbi cikk jutott el hozzám, szintén a világnyelvek talán legfontosabbikán… Dr Williams sem beszél másról, mint Lajos atya, Maria Treben, vagy mások, de nem árt összefoglalni a dolgokat, ahányszor csak lehet. A kutató doktor október havi hírlevelében kiemeli, hogy minél természetesebb állapotban kerül belénk a táplálék, annál egészségesebb marad a látás. Nem hagyta figyelmen kívül a „fekete” gyümölcsöket, a béta-karotint, de kizárólag ezeket teszi felelőssé a dioptriákért, ami bizonyítja, hogy nem sokat hallhatott dr. Batesről. Több más cikkét érdemes eredeti nyelven tanulmányozni az egyre több angolul is tudó olvasónak.

A vörös bogyók segítenek

Egyik kedvenc természetgyógyászomtól tegnap kaptam egy siralmas éneket arról, mit is viszünk be szervezetünkbe tápanyagnak kikiáltott étkezési szemétként. Az e-mail kicsit a könyökünkön jön ki, de mi a csudát csináljunk, ha egyszer ipar lett az élelmiszerellátásból, ami a pénzről szól, nem a kajánkról, de a cikk mindenképp elgondolható… Egy mondatot idéznék csak belőle „Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy a modern ételek elkészítése és feldolgozása során az eredeti termékek létfontosságú alkotóelemei részben vagy egészben megsemmisülnek.” (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) Az oldal innen tölthető le, de regisztrálni kell.

Nagyon feldobott, amiben legutóbb volt részem az I.sz. Szemklinikán. A főnöki vizsgálóban egy tucat, nem gyógyszernek minősülő kiegészítőt láttam, például egy lutein tartalmú terméket. Felragyogott a szemem. A vörös bogyók kivonatát is tartalmazó szemtáplálék tesztelése élőre mutathat. Évek óta javaslom minden kedves idősb tanítványomnak az effajta készítményeket. Bár némelyiknek ütős ára van, elég napi egyet beszedni, hogy segítse a maculadegeneráció és más szembetegségek fékezését.

Gyümölcsök, gyógyfüvek és szemtorna

Dr. Ozsváth Mária szemorvos egyik dolgozatában már a nyolcvanas évek közepétől olvasható, hogy a magyar pilóták látásán tesztelt „fekete” gyümölcsök (meggy, ribizli, áfonya, som stb.).elfogyasztása után szinte azonnali látásélesség növekedés volt kimutatható, akár egy-két tized is, ami szintén elgondolkodtató.

Ki ne ismerné Maria Treben gyógykönyveit, vagy Lajos atya tanácsait. Bőven írnak a szemre ható gyógyfüvekről, borogató szerekről, teákról. Maria asszony merész ajánlataival fogott meg. A vérehulló fecskefű használatától először égnek állt a hajam, de ha megtartjuk és óvatosan bánunk a szemnyavalyákra ajánlott tanácsaival, semmi baj nem lehet. Lajos atya kedvesen és egyértelműen bizonyítja, hogy a nyers koszt, a természethez közeli táplálkozás elengedhetetlen a látásunk egészségéhez is. A könyv szerkesztőjét meglepte, hogy az egyházfi mintha szemüveg nélkül olvasna. Figyeljük csak, mit ír?… „- Hány éves, Lajos atya? -Nyolcvannégy. – Az előbb a Bibliából olvasott fel nekünk. Szemüveg nélkül! – Amikor a jogosítványomat meghosszabbítottam, ötdioptriás szemüveget írt fel az orvos! Akkor elhatároztam, hogy rendbe hozom a szememet. Az alap természetesen a nyers koszt. De ezen kívül rendszeres szemtronára is szükség van”.

Lajos atya a dokumentumok szerint semmit sem tudott a látástréning eredeti módjáról, azonban a keringés fenntartása természetes igény, ami elegendő volt ahhoz, hogy a belső látásának annyira kedves bibliáját, a Bibliát puszta szemmel is láthassa – nyilván jó megvilágítási feltételek mellett. Ő automatikusan alkalmazta a helyes nézési szokásokat.