Olvastam egy írást „Veszélyes otthoni gyógymódok” címmel, és nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek rajta. Vajon a magukat gyógyítóknak nevező, ezerféle gyógyszert felíró szakemberek elfelejtették, hogy a természetes gyógymódoknak több ezer éves múltja, tapasztalata van?

A mai gyógyító szakembereket sajnos arra tanítják, hogyan kell eladni több ezerféle gyógyszert. Ha valaki nem hajlandó gyógyszert felírni, akkor azt továbbképzésre kötelezik, és a továbbképzés ideje alatt gondoskodnia kell a helyettesítéséről, a helyettesítőjét és a továbbképzés költségeit pedig neki magának kell megfizetnie.

Lehet kritizálni a természetgyógyászatot, mert az a környezetünk változásával maga is folyamatosan változik. A Hippokratész óta felhalmozódott tudást és tapasztalatot, melyet a keleti gyógyítás ma is alkalmaz, a gyógyszerek elterjedése óta megváltoztatott nyugati orvosképzés sajnos bedobta a kukába. Olyan ismereteket tanít, hogy csakis az a jó, amit a nyugati orvoslás tanít, és ezt az ott végzett szakemberek el is hiszik! Csak akkor esnek egyik ámulatból a másikba, amikor véletlenül keletre utaznak, és ott azt látják, hogy a keletiek ötvözik a régi és új tudást, és mind a kettőt alkalmazzák – klinikai szinten is.

Ha viszont a természetes módszerekkel gyógyítók felvetik, hogy ma minden negyedik gyógyszeresen kezelt beteg a gyógyszerek által okozott mellékhatások miatt hal meg, vagy a gyógyszer dózisának rossz meghatározása következtében lesz halott vagy nyomorék, akkor szakértőik mindig „kimossák” egymást, a laikus pedig nekik hisz. Hiszen a laikusok nem tudják, hogy ma Magyarországon az elhunytak 50%-át felboncolják, a boncoláskor pedig az derül ki, hogy a betegek 50%-a, azaz a fele nem is abban a betegségben halt meg, amely miatt kezelték. Nyilván téves a diagnosztizálás, ha csak vélelmeznek valamit, aztán egyik kollégától küldik a másikhoz, és közben a beteg olyan sugárdózisokat kap a CT- vagy röntgenvizsgálatok során, hogy azokba még egészségesen is bele lehet halni vagy rokkanni. Tudatlanságukért súlyos árat fizetnek ezek a gyógyítók. Az Orvosok Lapja egyik tavalyi számában olvastam, hogy a nyugati orvoslás űzőinek közel a fele nem éri meg a nyugdíjkorhatárt! Ez az arány sokkal rosszabb a magyar átlagnál! Nem azoknak kellene legtovább élniük, akik gyógyító szakemberek? A választ a kedves olvasóra bízom.

A fülgyertyázás: egyszerű fizika

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas kutatóorvos sokáig élt, mert dr. Linus Paulinggal együtt megállapították, hogy az emberi szervezetnek nagy szüksége van a C-vitaminra, és mind a ketten nagy dózisban szedték. Dr. Pauling 1952-ben ismét Nobel-díjat kapott azért, mert tudományosan igazolta, hogy egy embernek naponta 16 000-20 000 mg C-vitamint kellene szednie. 1952 régen volt, de a hivatalos orvostudományi napi dózisa ma is csak 60 mg! A természetgyógyászok többsége nagy dózisban szedi és szedeti a C-vitamint. Jómagam napi 18 000 mg-ot szedek évek óta. Szent-Györgyi orvos létére le merte írni, hogy „Az élet titkát kutatva az atomoknál és az elektronoknál kötöttem ki, amelyekben egyáltalán nincs élet. Valahol útközben kiszaladt az élet az ujjaim közül. Ezért most, idős fejjel, újra átgondolom a lépéseimet.” A nyugati orvoslás sajnos most is abban a hibában él, hogy lemegy az atomok, a gének világába, és nem nézi magát az embert, a kozmoszt, a természet évmilliók óta változatlan törvényszerűségeit.

Ezek közé tartozik a fizika is, és a fizikán belül a hőtan. Az említett írás – amely az InforMed portálon jelent meg – kritizálta a fülgyertyázást. Valószínű nem ismeri, hogy ez valójában mit is jelent, hogyan hat, a cikk írója mégis véleményt mond róla. A fülzsír valójában a fül természetes védőpajzsa, de a nem megfelelő életmód és táplálkozás, valamint a környezetszennyezés (ide tartoznak a fülhallgatók, fejhallgatók stb.) miatt a fül több zsírt termel, amit azért nem jó mechanikus módszerrel eltávolítani, mert az összecsomósodott fülzsír benyomódhat a dobhártyára, és újabb problémákat okozhat. A megoldás vagy szakorvos felkeresése fültisztítás céljából, vagy olyan természetgyógyász felkeresése, aki vizsgázott fülgyertyázásból. A páciens kérheti az erről szóló vizsgabizonyítvány bemutatását. A gyertyázással nemcsak a felesleges fülzsír távolítódik el, hanem az úgynevezett kürtőhatással dolgozó fülgyertya a középfül belső szöveteiben lerakódott méreganyagokat is magába szívja. Ez a kürtőhatás enyhe szívó hatással felszívja a fülgyertya belsejébe a felesleges fülzsírt, és az esteleges mérgek elszínezik ezt a zsiradékot. A gyertyázó szakember a zsiradék színéből már következtetni tud egy sor, nem csak a fülben lévő egészségügyi problémára is.